86049. lajstromszámú szabadalom • Nyeső olló

— 2 — lati alakját mutatják, amelynél tehát a (b, e) élek (d) forgáspontja, a nyitott élek (d') keresztezést] pontjához, képest, el van tolva és pedig előnyösen az olló 5 hossztengelyéhez, illetőleg a nyitott élek alkotta szög felezőjéhez képest oldal­irányban és pedig vagy arra merőlege­sen, vagy pedig ahhoz képest ferdén Amellett a (b, c) élek különböző hosszúak 10 A (d') keresztezési pontból (3, ábra), a (b) él (5) végpontján át húzott (6") körív, a (6') pontban találja a (c) élet ós látható, hogy a (e) él az (5', 6') darabbal hosszabb a (b) élnél, vagyis ugyanekkora darab-15 bal tolódik el az élek összecsukásakor a (b) él a (c) élhez képest. A (b) él (2, 3, 4, 5) pontjai az élek összecsukásakor a (2", 3", 4", 5") körívek mentén mozognak el, melyeknek középpontja a (d) forgás-20 csapba esik és végül a (c) él (2', 3', 4', 5') pontjait fedik. Látható, hogy a (b, c) élek megfelelő (2, 3), illetőleg (2', 3') és (3, 4), illetőleg (3', 4'), stb. darabjai eltérő hosszúságúak és ilyképp az élek össze-25 csukásakor, azok valóban nem csak köze­lednek egymáshoz, hanem egymáshoz ké­pest hosszirányban el is tolódnak és így a nyíláson kívül metszenek is. Látható továbbá, hogy ez olló szerkezete semmi vei sem bonyolultabb a közönséges nyeső 30 ollók szerkezeténél, mivel az élek egymás­hoz képest itt is csak egyetlen forgáscsap körül mozognak el és a különleges metszőhatást tisztán az élek f'orgáspont­jának különleges megválasztása, illetve 35 eltérő hosszaságú, valamint különböző nagyságú görbületi sugárral bíró élek alkalmazása által érjük el. A találmány a példaképen bemuta­tott kiviteli alaktól számos eltéréssel is 40 készíthető anélkül, hogy ezáltal lényegé­ben változást szenvedhetne. Szabadalmi igények: 1. Nyeső olló, azáltal jellemezve, hogy a nyesőélek forgáscsapja, az élek ke- 45 resztezési pontjához képest, oldal irány van eltolva. 2. Az 1. alatti nyeső olló kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy élei külön­böző hosszúak. 50 3. Az 1., 2. alatti nyeső olló kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy élei nek görbületi sugara eltérő nagyságú. I rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom