86045. lajstromszámú szabadalom • Vízálló hőszigetelő tömb cellulozarostokból, valamint eljárás annak előállítására

— 3 — szés szerinti vastagságú egyetlen réteggé egyesítjük. A (11) henger (20)-nál a rétegre bizonyos nyomást gyakorol, miáltal bizonyos százalékú víz a rétegből kiszorít-5 tátik, úgy hogy a kész rétegnek a gép elhagyásakor 50—75% lesz a víztartalma, melyet szárítóberendezésben távolítunk el. A lapok vastagságát azáltal változtat-10 hatjuk, hogy a (4) dob és a (12) drótszövet sebességét, a (11) henger nyomását (20)-nál, a keverék összetételét vagy mindezeket együttesen változtatjuk. A nemezelőgépből jövő lapok szárítása 15 megfelelő szárítóban történik, amelyben azonban a levegőt nedvesen kell tartani, úgy hogy a lapok belülről kifelé száradjanak. A szárítón való áthaladás idejét és a szárító hőmérsékletét úgy kell szabá-20 lyozni, hogy a lapok azt teljesen szárazon, de elszenesítés nélkül hagyják el. A szárítóberendezés hőmérsékletét 120— 175° C. hőmérsékleten tartjuk és a szárítást mindaddig folytatjuk, míg a lapok 25 nedvességtartalma 5%-ra nem csökkent, mivel a szabad gyanta és az aluminiumrezinát csak akkor tapadnak a rostokra, ha azok teljesen szárazok. A vízállóvá tevő szerek a szárításkor 80 kissé megolvadnak, úgy hogy szorosabban rakódnak rá a rostokra. Ez abból tűnik ki, hogy oly darabok, melyeknek 10%-nál nagyobb a víztartalmuk, nem vízállóak, míg további egészen 5%-igmenő 35 szárítás alatt vízállókká válnak. A tartály (2) bevezetőrészében a folyadéktükröt magasabban tartjuk, mint a tartály jobboldali részében, iigy hogy a (14, 16, 18) elzárások állandó nyomás alatt a 40 (4) dob (10) köpenyéhez és a körülfutó (12) drótszövet alsó szövetéhez szoríttatnak, miáltal a nemezelődés nagy mértékben növeltetik. A szigetelőlapoknak hűtőterekben vagy 45 egyéb célokra való alkalmazásánál különösen előnyös az illesztési éleket az egyes lapok között megszakítani, illetve egymáshoz viszonyítva eltoltan elrendezni, oly célból, hogy a meleg áthatolása a leg-50 kisebb mértékre csökkentessék. A tömböknek egyes lapokból való összetétele különösen alkalmas megszakított illesztési élek előállítására, amennyiben a lapok úgy erősíthetők össze, hogy egyes la-55 pok a többiek fölé vagy mögé nyúlnak (2., B. és 4. ábra), miáltal a legkülönbözőbb megszakított illesztési kötések létesíthetők. A (21) lapoknak a (22) lapokon oly módon való megerősítése által, hogy éleik a (22) lapok éleihez viszonyítva hát- 60 rább fekszenek (3. ábra), egyrészt a (23) nyelvet, másrészt a (24) mélyítést létesítjük, úgy hogy az egyes tömböket ék és horony módjára köthetjük egymásai öszsze, miáltal oly illesztési éleket kapunk, 65 melyek a melegnek minden áthatolását hatásosan megakadályozzák. A 2. ábrán az egyes lapok úgy vannak elrendezve, hogy összerakásnál kettős horony és ékhatás keletkezik, míg a lapoknak a 4. 70 ábra szerinti viszonylagos elrendezésénél az összekötés egyszerű átlapolás útján létesíttetik. Ha nem tulajdonítunk fontosságot a megszakítással bíró illesztési éleknek, akkor a tömböket simán egymás 75 mellé illeszthetjük és azokat megfelelő módon köthetjük össze. Ezenkívül a 2., 3. és 4. ábrákon a lapoknak egymás közötti különböző összekötési módjai is láthatók. A 2. ábra szerint a la- 80 pok a (25) szögek vagy foglalószögek útján, a 3. ábra szerint a (26) kötözőfonallal, kötöződróttal vagy más kötözőanyaggal ós a 4. ábra szerint aszfalt vagy más (27) kötőanyag segélyével vannak egy- 85 mással összekötve. Ha ezenkívül a tömböket tűzbiztossá akarjuk tenni, akkor vagy a pépet vagy a kész anyagot kezelhetjük oly szerrel, mely vízben oldhatatlan, azonban közép- 90 magas hőmérséklet, pl. 150—500° C. hatása alatt alkatrészeire bomlik. Ezen alkatrészek szilárdak, cseppfolyósak és gázneműek lehetnek és közülök egy vagy több az égést nem táplálja. Adott eset- 95 ben az anyagot oly szerrel is kezelhetjük, mely a meleg hatása alatt inert, az égést nem tápláló gázt fejleszt. A rostoknak oxalsavas vasoxidullal (FeCíCh + 2H2O) való telítése által az anyag teljesen tűz- 100 biztossá válik. Ha ugyanis az oxalsavas vasoxidult körülbelül 160° C. hőmérsékletre hozzuk, akkor az 2 molekula vízre, 1 molekula szénsavra (CO2), 1 molekula szénoxidra (CO) és 1 atom vasra bomlik. 105 Ezen alkatrészeknek csak az egyike, a szénoxid (CO) táplálja az égést, ez azonban más gázok, folyadékok és szilárd testek túlsúlya következtében, melyek az égést megakadályozzák, nem jut ér- 11O vényre. Ahelyett, hogy az anyagot tűzbiztossá tevő szert közvetlenül a rostokra vinnők fel, azt a rostokon két vagy több szer reakciója útján is előállíthatjuk. Pl. ahe- il& lyett, hogy a vasoxidult közvetlenül az anyagra vinnők fel, vasgálicot, mely víz-