86027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyának szőlőmaradékokból vagy hasonló szerves anyagokból való előállítására

Megjelent 1931. évi jvinius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI fMiMÜ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86037. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás műtrágyának szőlőmaradékokból vagy hasonló szerves anyagokból való előállítására. La Société Evence Coppée et Cie gyári cég- Brftxelles. A bejelentés napja 1923. évi május hó 14-ike. Franciaországi elsőbbsége 1922. évi junius hó 29-ike. Szerves ipari anyagok, különösen szesztartalmú vagy cukortartalmú mustból vagy más hasonló tartalmú anyagokból származó maradékok nitrogéntartalmú anyago-5 kat és hamuzsírt tartalmaznak, melyek jó műtrágya előállítására használhatók fel. Azonban ezen maradékoknak, különösen szőlőmaradékoknak száraz és nem hygroskópikus műtrágyává való átalakítása min-10 dig nehézségekkel volt egybekötve úgy szárítás, mint felszívóképesség szempontjából. Jelen találmány tárgyát képező eljárás abban al.1, hogy a 30—40° Bé töménységű szőlő- vagy imustmaradékokat akár tiszta, 15 akár savas só vagy másképpen jelenlevő '[meghatározott mennyiségű kénsavval a következő módon kezeljük: A maradék savtartalma elég erős legyen ahhoz, hogy a ,már előzetesen jelen lévő bázisokat semle-20 gesítse és a vízfelvevőképességet okozó szerves anyagokat széjjelboimlassza. A megmunkálandó maradékok összetétele évek és vidékek szerint változik, fenti szabály azonban általános és mindig alkalmazható. A 25 gyakorlatban, a kénsav mennyisége 5—6 kg a maradék által tartalmazott minden 1 !kg nitrogén után. A kénsav használata nem új, eddig azonban nem szolgáltatott kielégítő eredményt, 30 ami különösen azzal magyarázható, hogy a felhasznált kénsav,mennyiség határolt volt és kb. 5 kg esett az anyag által tartalmazott nitrogén 1 kg-jára, minélfogva a masszát 500 fokon felül kellett hevíteni, hogy a ka-85 pott műtrágya ne legyen hygroskópikus. A magas hőmérséklet nagy nitrogén veszteséget okozott, amit jelen eljárással elkerülhetünk. A fentemlített úton nyert anyaghoz tehát bizonyos mennyiségű száraz tőzeget, rizs- 40 szalmát vagy egyéb hasonló anyagot adunk, melynek mennyisége az anyag mennyiségének 0—15°/o-a között váltakozik oly célból, hogy a szárítást elősegítsük. A szárítás külön kemencében, szalagalakú es likacsos le- 45 mezeken vagy belső részükben fűtött dobokban eszközöltetik és pedig 250—280° hőmérséklet mellett, miáltal a nitrogénr veszteséget elkerüljük, ill. csökkentjük és lehetővé tesszük, hogy 5 0/0 nitrogént tartal- 50 mazó műtrágyát kapjunk. A szárítást eszközlő alacsony hőmérséklet folytán a szárított anyag a használt lomez likacsaihoz tapad, ahonnan csupán elegendő mértékű lehűtés után távolítható 55 el. Lehűtés céljából a likacsos lemezt lekaparás előtt egy hűtőkemencében a szabad légáramnak tesszük ki. A használt szárítógáz magával ragadja a maradék egyes savas vagy bázikus illó 60 anyagait. Szükséges és előnyös, az illóanyagokat újból visszanyerni. A visszanyerést azáltal érjük el, ha a szárítókemence szájánál két vagy több, egymásután következő mosókószüléket helyezünk el, melyek közül 6E az egyik alkalikus oldatot (de nem hydroxidot, mely absorbálja a gáz kénsavját), a másik kénsavat tartalmaz, mely kénsavat esetleg a műtrágya előállítására is felhasználhatjuk. A mosókészüliékek bármily rend- 70 szerűek lehetnek, előnyösek azonban az öblítő mosókészülékek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás műtrágyának szőlő- vagy hasonló anyagok maradékából való előállí- 75 tására, jellemezve azáltal, hogy a mara-