86002. lajstromszámú szabadalom • Lemezből készült radiátor

Megjelent 1031. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86002. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Lemezekből készült radiátor. Scliwarz József cég-vezető Wien. A bejelentés napja 1922. évi november hó 30-ika. Ausztriai elsőbbsége 1921. évi december hó 1-je. Vannak lemezekből készült radiátorok, melyeknek elemi csavaros összekötőesővek segítségével vannak egymással összekötve; utóbbiak az elemek belsejébe helyezett, cső-5 karmantyúszerű betétdarabokkal kapcsolódnak, melyek az elemek összekötőnyílásaiból kinyúlnak és melyeknek belső karimája ezen nyílások szélét maga és a csavaros összekötőcső vége által megtámasztott tö-10 mítő anyag közé befogja. A jelen találmány az összekötőrészek különleges kiképzésére vonatkozik a tömítés jóságának és tartósságának növelése céljából. A csatolt rajzon a találmány tár-15 gyáriak két példaképen vett foganatosítási alakja van függőleges metszetben feltüntetve. Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a két, összeheggesztett részből álló 20 (a) radiátorelem belsejébe a (b) betétdarab van behelyezve, mely két, itt egy darabot képező csőkarmantyúszerű részből áll, utóbbiak az (a) elemnek egymással szembenfekvő nyílásain keresztülnyúlnak és 25 belső csavarmenetekkel vannak ellátva, melyek a jobb- és balmenelű csavarmenetekkel bíró (c) csavaros összekötőcső beesavarására szolgálnak. A (b) betétdarab két része qgy^egy karimával bír, mely belül az 30 (a) elem falában levő nyílás szélének támaszkodik, a (b) beíiétdarab csőkarmantvúrészei fölé pedig a (d) távolságtartó csődarab van tolva, melynek mindkét vége egy (e) tömítőgyűrűt szorít az (a) radiátor-35 elem nyílásának széléhez, úgy hogy tehát mindegyik nyílás széle a (b) betét darab belső karimája és az (e) tömítőgyűrű közé van befogva. Kitűnt azonban, hogy ezen tömítés, a 40 (d) távolsági artócsődarab gyűrűalakú végső felületének sima, lapos kiképzése mellett, sohasem tömít teljesen jól, bármily erősen meghúztuk is a (c) csavarokat. Ennek oka abban rejlik, hogy a bizonyos szélességén erősen összesajtolt tömítőanyag rugalmas- 45 sága lassanként elvész és a tömítőanyag belső nyomása összezsugorodás, összehúzódás folytán csökken. Ennek elkerülése céljából, a találmány szerint, a (d) távolságtartó csődarab gyűrű- 50 alakú végső felületei, befelé kissé kúposán visszahúzódóan vannak kiképezve (3. ábrát) ós pedig előnyösen oly módon, hogy ezen kúpos visszahúzódás oly körnél kezdődik, melynek kevéssel kisebb az át- 55 mérője, mint a (d) távolságtartócsődarab kerületének, mivel ezen csődarab külső felületéit nem szokás megmunkálni és ennélfogva az nem pontosan köralakú keresztmetszetű. A (d) csődarab végső felülete, 60 ezen körtől kezdődőleg kifelé is kissé kúposán visszahúzódhatik, úgy hogy az említett körön egy előreugró tompa (f) él képződik, mely az (c) tömítőanyagba benyomul és ezen a helyen a tömítőanyag- 65 ban egy nagy nyomású, köralakú zónát létesít, míg befelé a tömítőanyag kevésbbé szoríttatik össze. Ezáltal belülről állandóan nedvesség hatolhat a tömítőanyagba és annak összezsugorodását megakadályozza, úgy 70 hogy a rugalmasságát és ezáltal tökéletes tömítőképességét állandóan megtartja. E mellett azonban az (f) fél tompasága az (e) tömítőgyűrű kettévágását még nagy nyomás mellett is megakadályozza. 75 A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál mindén egyes (a), radiátorelemben két külön esőkarmantyúszerű (g) betét darab van behelyezve, melyek az összekölőnvílásokbóL kinyúlnak és külső csavar- 80