85994. lajstromszámú szabadalom • Ujítás csuklós nyelvvel ellátott tűkkel, tűmozgató zárral és excenter hatása alatt álló platinákkal működő hengeres kötőgépeken

belső (19) felülete a platinák ('20) részére hat, úgy, hogy a platinák a platinaexeenter forgása alkalmával a kellő páillanialtoknak ide-oda mozgattatnak. 5 Maga az áru előállítása (ihumkok képzése, tartása és összekötése) általában ismeretes és így közelebbi ismertetésre niem szorul. A találmány szempontjából csak az ismertetett platinaexcenter és az 10 áru előállítása alkalmával a tűket fel- és lefelé mozgató zárszerkezet jön tekintetbe. Az eddigi zárszerkezet, melynek belső oldala a 6. ábrán síkba fejtve látható, a tűk mozgatása céljából különböző 15 lejtős felületeket, illetve hornyokat alkotó részeikből áll, melyek a tűknek a (3) hengerből kiálló (21) lábrészével kapcsolódnak (1. ábra). A zárszerkezet működése a körveltkező: 20 A zár az (x) nyíl irányában, vagyis az óramutató járásával elleníkezö irányban forog. Ezen forgás közben a (22) zárrész a tűk lábai alól tovahaladván, a (23) rész lejtős oldala azcfcat a (24) rész felső ré-25 szére emeli. Ezáltal a tűk (2) nyelvei a már kész szemeikből kibújhatnak. A platinákon e periódusban a kész szemek a (32) részen (4. ábra) ídkiisznek fel. A tűik fejei e magasságban a megfelelő 30 módon vezetett szálat horgos részükkel elfogják, hogy azt a következő periódusban magukkal vigyék. A zár (26) nyelve és (27) része a tűket lábaiknál fogva lehúzzák, mely alkalommal azolk az előbb 85 említett módon elfogott fonalait magukkal viszik. A tűk esését ekköziben a (25) rész gátolja meg, mely a (27) résezell vezető hornyot alkot. Midőn a tűik e horonyból kilépnek, nyelveik bezáródnak és az 40 előbbi fordulatnál képezett szemeken az imént lehúzott fonal átvezeitteitiík, möjálfcal új szem keletkezik. E periódusban a platinák a plaitinaexcenter hatása alatt a centrum felé haladnak, vagyis az új 45 szemeiket a henger közepe felé tolják, hogy azok a tűk horgaiból ki ne essenek. Az új sízem képzése után a (29) ék a tűket a (31) rész felső élére tolja, mely rész a (30) zárrész segélyével a tűket oly ma-60 gasságbam tartja, hogy azok a következő fordulatnál ismét a (22) rész felső élén fekszenek fel. A (23, 25, 26) és (28) részeik az alább ismertetendő célból kiibillentihetően vannialk elrendezve. 55 A fentiek alapján 'könnyen megérthető a ta'lálmiány tárgya, mely a mellékelt rajzok 7—14. ábráiban egy foganatosít,ásíi alakjában van feltünteitive. A 7. ábrában a találmány szeriinti pótzárszerkezet az eddigi zárrészekkel kap- £ csoflatbaii, működő helyzetélben, a 8. ábráiban pedig hatástalan helyzetében látható. A 9., 10. és 11. ábráik magát a be- és kikapcsolható pótzárt oldalnézetben, illetve t függélyes harántmetszetben és felülnézetben mutatják. A 12. és 13. ábráikban a pótzár be- és kikapcsolására (emelésére, illetve sülyesztésére) szolgáló szerkezet két különböző 7 helyzetben oldalnézetben látható. A 14. ábra a találmány szerint kiképezett platinaexcentert mutatja vázlatosan. A találmány szerint mimideneikelőtit a (30, 31) részek (6. ábna) helyébe az alaki- 7 lag kissé módosított (30', 31') zárrélszekeí tesszük, melyeik a (köralakú zárszerkezet kerülete irányába) nem közrvetlenül a (22) részhez, hanem egy pótzánhoiz csatlakoznak, mely ama szolgál, hogy a tűket 8 ugyanazon fordulaton belül, az uitolsó periódusban még egyszer sülyesiszék és emeljék, miáltal még egy sor szem keletkezik, ami egyébként azonos viszonyok között a gép termelő képességét lényege- 8 sen növeli. A 9—11. ábrákban külön feltüntetett pótzár szerkezete a következő: A (33) tömbön a (34) kettős ék van szilárdan megerősítve, továbbá a (35, 36) 9 nyelveik vannalk forgathatóan elrendezve. Ezen nyelvek fergáscsapjára a (33) tömb hátsó oldiala és a (37) csavaranya közé iktatott (38) rugó akkénit hiat, hogy a (35, 36) nyelveket állandóan a 8. és 9. ábrák- 9 ban látható vízszintes helyzetbe elforgatni iparkodik. Ha ellenben a pótzárt a 7. ábrán látható helyzetbe lenyomjuk, alkikor a (35, 30) nyelvek felső élükkel, a (31'), illetve (22) záirrészeíkhez, minit ellen- H támaszokhoz szorulnák és a (38) ruigó ellenében rézsútos helyzetet foglalnak el. A pótzár a zárszerkezet köralakjának megfelelően ívalakban van kiképezve (11. ábra). A (33) tömib, (40, 41) részei között l( az alább ismertetendő célra szolgáló (42') horony van meghagyva. A pótzár működése a következő (7. ábra): A (31') zárrész baloldali lejtős részének 1: hatása alatt megemelt tűlábak a (31' 30') részek közötti horonyba jutnak, mire azok a (34) ék baloldali élének hatása alá kerülnek, mély a tűket ismét lehúzza és így azokat sízemek képzésére kényszeríti, l: Ekközben a tűket alul a (35) nyelv vezeti. Ezután a tűket a (36) nyelv isméit a normális helyzetbe, azaz a (22) zárrésizro