85988. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sebességmérőknél ill. fordulatszámlálóknál a mutató beállítására

— 318 — ködtetheitné a (t) mutatót, azonban az utóbbi, miint azt a bevezetésben említettük, még állandó egyenletes sebességnél is lengene és pedig az esősúlynaik az időtái"-5 csávái történt korai vagy késett kapcsolódáisa és az óraműnek egyenlőtlen járása a sebesiségi görbe esését vngy emelkedését okozná, vagyis egy plus- vagy mimisliibát, melyek azonban hozzávetőleg 10 egyenlőek és ezért szimmetrikus görbevonalat eredményeznek. A pluis^hiba azt jelenti, hogy az esősúly túlemelkedett a pillanatnyi sebességnek megfelelő helyzeten, minus-hiba esetén az esősúly a normális 15 magassági helyzet alatt marad. Null-hiba esetén az esősúly a pillanatnyi sebességnek megfelelő helyzetet éri el. Az (n) és (p) kilincsrudak fogainak kapcsolódása folytán okozott hiba mindig a nulla és 20 egy negatív érték között van és e hiba annál kisebb, mennél finomabb a kilincsrudak fogazása. Világosan látható tehát, hogy a regisztrálószalagon rajzolt sebességi görbének 25 mindig szóródása van és hogy az az általános nézet, mely szerint a szalagon rajzolt görbe (M) középvonala a mérvadó (5. ábra), nem fogadható el minden kétely nélkül, mert egyrészt ezen középvonalat 30 csak nehezen lehet megálllapítani, másrészt pedig, mint már említettük, az összes hibáik neim szimmetrikusak a középvonalhoz viszonyítva. Azonkívül nagyon zavaróan hat, hogy nemcsak a regisztrálás mutat 35 szóródás.!, hanem a mutató is nyugtalanul viselkedik. A találmány ezen hátrányokat a következő módon küszöböli kii: A (R) szegimens neim, közvetlenül mozgatja a (t) mutatót. 40 hanem egy másik fogaizioitt (r) szegmens közvetítésiével, mely utóbbinak átmérője célszerűen csekéllyel kisebb, mint a (R) szegmensé. A (q) vezetékben van alkalmazva a (ql.) fogasrúd, mely ezen fent-45 említett második (r) szegmenssel kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a (r) szegmens kisebb átmérőjű, mint az azt mozgató (R) szegmens, a (ql) fogasrúd mindig mélyebb (h) helyzetet foglal el, mint az (o) mutató-50 állító (OÍ2) karja által elért (H) magassági helyzet. A (11) és (r) szegmensek közötti összeköttetés úgy van kiképezve, hogy a (R) szegmensnek egészen kis mozgásai az (r) .55 szegmensre neim vitetnek át. Ezen cél elérésére pl. a (R) szegmens (Rl) tengelyéi! a (R2) kair van (3. ábra), melyhez hasonlóan a (r) szegmens (rl) tengelye az (r2) karban végződik. A (R) kar kivágással vagy hasítéiklkal bír, melybe a (r2) karból 61 kiálló (s) csapocska nyúlik (4. ábra). A kivágás oly nagy, hogy a kisebb (r) szegmensre az (R) szegmensnek a fentemlített hibák folytán okozott nyugtalan mozgása át nem vitetik. A kivágás (sl) része a po 6! zitív, az (s2) rész pedig a negatív hibáknak felel meg; természetesen (s2) nagyobb, mint (sl). Ha teihát a kivágás hossza he lyesen van megállapítva ós a sebesség állandó, a (R) szegmens ugyan nyugtala 71 nul fog viselkedni, a kisebb (r) szegmens azonban a két szegmens közötti hézag, illetve az ísl), (s2) üresjárat következtében teljesen nyugodtan marad és a (t) mutatót. nem mozgatja. Önként értetődik, hogj 71 az üres járatot más módon is létesíthetjük, pl. a szegmens között körömfcapcsolásti vagy haisonló szerkezetet alkalmazunk ós ebbe iktatjuk be a megkívánt üres járatot. Előnyös a (r) szegmenst valamely módon, 81 pl. kis rugóval mérsékelten fékezni, hogy a mutató ós (ql) rudacskia mindaddig semleges állásban maradjon, míg az (s) csapocska a kivágás (sl) vagy (s2) hézagjának végére nem ér. 8í Ha pl. feltételezzük, hogy egy 120 km/óra legnagyobb sebességre készült sebességmérő maximális pozitív hibája 1.5 km/óra és a legnagyobb negatív hiba 2.5 km/óra. akkor a legnagyobb szórás 4 km/órát tenne 91 ki. A beiktatott (sl), (s2) üres járatok se gítségével a szóródás nullává lesz és ál landó sebességnél a jelzett és regisztrált sebesség elméletileg is helyes. Az említett üres járat következtében 91 azonban a mutató neon térne vissza a nullára, hanem a legkedvezőtlenebb esetben, 4 kni/'óina sebességen állana meg, aimi ismét zavaróan haitna, mert nemcsak a mutató, hanem a regisztráló szalag is tartóz- II kodá.s közben állandóan 4 km/óra sebei? síéiget mutatna. Hogy ezt megakadályozzuk, miint fentebb említettük, a (ql) fogasrúd lassabban mczog, mint az (o) mutatóbeállító ós anniak (o2) karja. Ha a sebes- ll sóg növekedik, az (o2) kar valamivel gyorsabban emelkedik fel, mint a (ql) rúd és csökkenő sebesség esetén az (o2) kar a (ql) rúdhoz közeledik ós a berendezés úgy van ínéiretezve, hogy 0 sebességkor az l (o2) kar a (ql) rudat a kezdeti helyzetbo tolja. Az (s) csapocskia helyzete úgy van megállapítva, hegy ezen esetben is az (sl) és (s2) hézagok az (s) csapocska körül, aisszamímetrikusan, vagyis helyesen helyez- 1 kednek el.