85974. lajstromszámú szabadalom • El nem kormosodó gyujtógyertya

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 85974. SZÁM. — VTL/Ü. OSZTÁLY. El nem kormozódó gyújtógyertya. Bailly Miksa mechanikus Bruxelles. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 20-ika. Belgiumi elsőbbsége 192?. évi junius hó 23-i iá. Ez a találmány robbanó motorok gyújtó­gyertyáin lelt javításokra vonatkozik, ame­lyek tőképp a gyertya elkormozódásának meggátlását célozzák és ennek révén biztos j és hatásos működését biztosítják. A hasz­nálatban lévő ismert gyújtógyertyáknak az áram egy vagy több elektródás centrális rú­don vezettetik be, a szikra e rúd vége és egy elektróda közt ugrik át, mimellett egy el­j égett gálmaszénrészecske vagy olajcsepp ré­vén következő eldugulás vagy elkormozódás nem kerülhető el. A találmány értelmében e hátrányt olymódon küszöböljük ki, hogy az áram bevezetésére olyan centrális rudat j alkalmazunk, amely a gyertya hosszúságá­nak csak egy részére terjed ki; ez a rúd egy karimában vagy fémlemezben végződik szemben és kis távolságban azzal, amely­ben több olyan rúd végződik, amelyek kö­) rében az elektródák, illetőleg a gyertya árama vezettetik. A centrális rúd és az ezzel párhuzamos vagy nem párhuzamos többi rudak a szi­getelő anyagban vannak elrendezve, ame-5 Ivek kerületükön egy hermetikus és álha­tatlan zárt terel alkotnak a megszakítási szikra számára, ami a centrális vezeték­rúd és a többi rudak egyike közt létrejön. A szikra a lemez vagy karima között, ami ) az előbb említett centrális rudat határolja és a többi vezetők egyike között ugrik át, amelyek az elektródákhoz vezetnek; ez a vezető a szikra átugrása közben a gyújtó szikrát másik vége és a gyertya elektródái j nak egyike között létesíti. A gyujtószikra ilymódon az áramkör megszakítása követ­keztében a centrális áramkörben erősebb lesz úgy, hogy az elektródák valamelyiké­nek elkormozódása nem következik be. ) Egyébként egy elektróda elkormozódása esj­tén is az áram útja szabadon marad a többi elektródákon és vezetőkön ál. Hogy különösen nagy hőmérsékletű gyujlószikrát állíthassunk elő a kerületi áramkör meg­szakításainak számát a gyertyában növel- 45 jük. E célból a szikrázás kamrájában, amely a megszakított vezeték végeit elvá­lasztja, egy iémgolyót vagy más mozgó vezetőtömeget helyezünk el, ami a motor rázkódása és a kocsi gördülése következ- 50 tében eltávolodik vagy közeledik az elektró­dák egyikéhez, amelyek másik végükkel a gyertya fenekének vagy az elektródák szom­szédságában végződnek. Ez a golyó így ön­működő áramelosztó és egyúttal áram- 55 szaggatóként működik. Ilymódon, ha két elektróda rövidre is van zárva az elektro­mos áramkört ez nem befolyásolja, mint­hogy a mozgó áramelosztó az áramot a nem rövidre zárt elektródán át vezeti és 60 lehetővé teszi a gyertya működését. A szikra az utóbb említett vezetőt határoló lemez és a golyó vagy más vezető test között ugrik át. Az elektróda végeknek a golyóval szemközt való elrendezése következtében 65 egy második megszakítási szikra jöhet létre az említett golyó és az említett elektróda végek között. A gyertya elkormozódhatatlanságának nö­velése céljából a találmány értelmében a 70 gyertya fenekében elrendezett elektróda vé­gekhez kis vibráló tömegeket alkalmazunk és pedig, pl. kis fémhengereket, amelyek­nek belső átmérője nagyobb, mint az emlí­tett elektródáké és amelyeket itt az ernlí- 75 telt elektródák lelapítása vagy más alkal­mas módon tartunk meg. Ez elrendezés kö­vetkeztében minden olajcsepp vagy minden gálmarészecske, amely az elektródák egyike és a gyertya feneke közé kerülne, azonnal 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom