85952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagymértékben tűzálló anyagoknak mint fémoxidoknak, kőzeteknek stb. folytonos zsugorítására és ömlesztésére
Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÍ LYI ^liJjsL ' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85952. SZÁM. — Xir/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nagymértékben tűzálló anyagoknak, mint fémoxidoknak, kőzeteknek stb. folytonos zsugorítására és ömlesztésére. Rombacher Hüttenwerke cég1 Koblenz és Bronn Jegor Israel vegyészmérnök Charlotteiiburg. A bejelentés napja 1923. évi január hó 20-ika. Nagy mértékben tűzálló anyagok, mint pl. fémoxidok, kőzetek stb., melyek legjobb esetben is csak igen nehezen folyó masszákat adnak, az eddig ismert elek-5 tromos kemencékben csak nehezen zsugoríthatók és ömleszthetők. Emellett az eljárás csak rossz termelési hányaddal vihető keresztül. Ezen nehézségek elhárítására törekedve, 10 oly eljárást és kemencét dolgoztunk ki, mely a fentemlített tűzálló anyagok számára jól bevált és a mindenkor hevítendő anyagnak különleges tulajdonságaihoz jól alkalmazkodik. 15 A találmányt képező eljárás értelmében a zsugorítandó vagy ömlesztendő anyagot mindenekelőtt szokásos módon égetjük, akár a szénsav kiűzése, akár csak az anyag porhanyóssá tétele céljából. Ezt követőleg az 20 anyagot aprítjuk és ezután lehetőleg nagy mértékben, pl. 1000, sőt 1400° C-ra előmelegítjük; az anyagot ezen előmelegített állapotban az úgynevezett fényívfűtés hatásának tesszük ki. 25 Gazdaságos munka elérésére emellett lényeges, hogy egyrészt a hevítendő maszszának mindig új és új részecskéi tétessenek ki a fényív hatásának és hogy másrészt a már zsugorított vagy megömlesztett 80 részecskék a fényívnek ható körzetét minél gyorsabban elhagyják és a kemence nyílásához vezettessenek. Ezt azáltal érjük el, hogy a ferdén felállított kemencét rázzuk és billenő vagy hintázó mozgásba hozzuk, 35 ami által a hevítendő anyagnak felülete folytonosan változik és az anyag folytonosan a kemence vége felé irányuló mozgásba hozatik. Ezáltal elérjük, hogy az egész, a kemencébe jutó anyag az elektromos áram hatásának egyenletesen té- 40 tetik ki és pedig annak ellenére, hogy az anyag nagyrészt az áramot nem vezető alkatrészekből (másodrendű vezetőkből, illetve dielektrikumokból) áll, melyekben az áram alig terjed tova. Részben éppen a 45 hevítendő anyagnak ezen elektromos tulajdonságaira való tekintettel mutatkozott célszerűnek az az eljárás, hogy az elektromos áramot, illetve a fényívet vagy fényíveket az előremozgó anyagnak haladási 50 irányában vezessük. Az eljárásnak ezen ismertetéséből látszik, hogy itt egészen más folyamatokról és üzemi feltételekről van szó, mint pl. vasnak, acélnak és más hasonló anyagok- 55 nak ömlesztésénél, melyek az elektromos áramot kiválóan vezetik és megömlesztett állapotban hígfolyósak. Az eljárás foganatosítására alkalmas kemence többé vagy kevésbbé ferdén elhe- 60 lyezett, boltozott csatornából áll, melyben a kemence felső végén bevezetett megömleszlendő anyag a kemence lejtőssége folytán annak mélyebben fekvő kifolyató vége felé törekszik. A kemencetalpnak ezen ma- 65 gában véve ismert ferde elrendezése zsugorodó vagy nehezen folyós anyagoknál egymagában nem teszi lehetővé azoknak folytonos tovamozgatását. Megállapítottuk azonban, hogy a kemencében lévő anyag- 70 nak kívánt folytonosan előrehaladó mozgását elérhetjük, ha magát a kemencét megfelelő mozgásba hozzuk. A zsugorítandó vagy ömlesztendő anyagnak sajátosságai szerint a kemencét hintázó, vagy billenő, 75 illetve felszökkenő vagy rázó mozgásba hoz-