85950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szabad, nem illó zsírsavakat tartalmazó növényi és állati olajok és zsíroknak savtalanítására,illetve nem illó zsírsavaknak elpárologtatására

- 3 — ban túlhevített vízgőzzel való átpárologtatás a steariniparban ismeretes ugyan, ámde, miként ezt pl. Ubbelohde fent idézett munkájában (III. köt., 1. rész, 199. 1.) 5 megjegyzi, — ennek nem a forrás hőfokának lényeges leszállítása, mint inkább a gőzzel vagy tüzelőanyaggal való takarékosság a célja. Mert míg közönséges légköri nyomáson dolgozva az átpárologta-10 tott zsírsavak IV2—2Va-szeres mennyiségének megfelelő vízgőzt használnak el, addig vákuum esetében az elhasznált vízgőz mennyiségét az átpárologtatott zsírsavak mennyiségével egyenlőnek becsülik. A 15 szénfogyasztás pedig 100 kg. átpárologtatott zsírsavra számítva közönséges nyomáson kb. 50 kg., vákuumban dolgozva pedig alig 30 kg. (1. u. o. 200. 1.) Pontos adatokkal, a stearingyártási 20 gyakorlatban használt légritkításról ugyan nem rendelkezünk, mégis Ubbelohde az a megjegyzése (1. u. o 199. 1.), hogy a vákuummal a forrási hőfokot alig 10—15° C-kal csökkentik, ami a nem illó zsír-25 savaknak közönséges nyomáson való átpárologtatása esetében a gyakorlatban használatos kb. 220—300° C hőfokkal szemben csak igen csekély csökkentést jelent, kétségtelenül bizonyítja, hogy a gyakor-80 latban a nem illó zsírsavaknak vákuumban való átpárologtatására aránytalanul kisebb légritkítást és magasabb hőfokot alkalmaztak, mint a szabadalom tárgyát tevő eljárásnál, ahol kb. 350 mm. higany-35 oszlopnak megfelelő ritkítás és kb. 120 C"-on való munka bizonyult legcélszerűbbnek. Kétségtelen fellát, hogy a szabadalom tárgyát képező eljárásnak újdonsága 40 abban csúcsosodik ki, hogy az eddiginél jóval erősebb légritkítíst alkalmazva sikerül a nem illó zsírsavak átpárologtatási hőmérsékletét mintegy 100—150° C-kal lejebb szállítani. Ennek a körül-45 menynek különösen az olajok és zsírok savtalanítása szempontjából van döntő jelentősége. Mert vízgőz jelenlétében már 150° C-011 túl a gliceridek érezhető bomlást szenvednek, mely különösen abban nyil-50 vánul, hogy az így kezelt olaj vagy zsír akrolein szagú és kellemetlen ízű. A találmány tárgyát tevő eljárás sikeres keresztiilvihetősége annál kevésbé volt előre látható, mert az erős vákuum és 55 túlhevített vízgőznek együttes alkalmazása Ubbelohde szerint — úgy látszik tisztán elméleti megfontolásokból kiindulva — egyáltalában meg nem valósíthatónak látszott, mert szerinte (1. u. o. 199. 1.) a vákuumkészülékek nagy méretei, az erő- 60 sen kiterjedő túlhevített vízgőz ás a nyersanyag áthabzása erősebb vákuumot nem engednek meg. Kísérleteimből azonban kitűnt, hogy a légritkítás és a túlhevített vázgőz kiterjedése közt az egyensúlyt a 65 gőzbevezető csap kellő szabályozásával létrehozni nem lehetetlen, az olaj áthabzásának pedig az előzetes víztelenítéssel teljesen elejét vehetjük. Ennélfogva a gyakorlati megvalósítás lehetősége tehát 70 adva van. Ennek dacára, bár az olajfinomítók rendesen a cukorgyári vákuumhoz hasonló szerkezeteket és eljárásokat alkalmazzák a szagtalanításra, soha sem kísérelték meg erősebb vákuummal dolgozni 75 és a nem illó zsírsavakat alacsony hőfokon vízgőzzel eltávolítani, aminek magyarázata Ubbelohde fenti általában elterjedt véleményén kívül kétségtelenül abban rejlik, hogy eddig nem gondoltak arra. 80 hogy erős vákuumban a nem illó zsírsavak már 90—150° C-on átpárologtathatók. Szabadalmi igények: 1. Eljárás szabad, nem illó zsírsavakat 85 tartalmazó növényi vagy állati olajoknak ós zsíroknak savtalanítására, illetve nem illó zsírsavaknak átpárologtatására, jellemezve azáltal, hogy azokon víztelenítés után oly magas, cél- 90 szerűen kb. 360—250 mm. higanyoszlopig emelkedő vákuumban vezetünk túlhevített vízgőzt keresztül, amelynél a zsírsavak 90—150° C-on átpárolognak, mikor is az átpárolgó vízgőzt és a zsír- 95 savakat hűtőn keresztülvezetve a gyűjtőben felfoghatjuk anélkül, hogy az így kezelt neutrális gliceridek észrevehető bomlást szenvednének. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato- 100 sítási módja, jellemezve azáltal, hogy túlhevített vízgőz helyett közönséges vízgőzt vezetünk a savtalanítandó keveréken keresztül, mely esetben a kívánt hőmérsékletet külső hőforrás 105 segítségével létesítjük. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy vízgőz helyett indifferens gázokat, pl. hidrogént alkalmazunk. 110 Pallas nyomda, Budapest.