85940. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonelemek mindenfajta szerekezethez
Megjelent 1931. évi junins l ió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 85940. SZÁM. — Vlll/a. OSZTÁLY. Vasbetonelemek mindenfajta szerkezetekhez. Coanda Henrik mérnök Páris. A bejelentés napja 1922. évi március hó 23-ika. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi március hó 25-ike. Az alkotóelemek minden épület-szerkezetben három főcsoportba oszthatók: a) olyanok, melyek függélyesen vannak elrendezve és felső részükön át vétetnek 5 igénybe, azaz n y omolna tá soknak vannak! kitéve: ilyenek a külső- és belsőfalak. b) olyanok, melyek vízszintesen vannak) elrendezve és a mennyezeteket képezik; ezek hajlításnak vannak ailávetvei, 0 c) olyanok, melyek ferdén vannak elhelyezve és fedélszerkezeteket képeznek; ezek összetett- igénytoevetelnék, vagyis oly fsszültségeknek vannak alávetve, amelyeknél nyomás is fellép. 5 Jellen találmányom, tárgyált- oly építőelem képezi, mely a fenteibb említett különböző esetekben egyaránt alkalmazható. A csatolt rajzon, példaképpen, a találmányom szerint kiképezett elemek és ezek 0 különböző összeillesztési módjai vannak feltüntetve. Az 1. ábra egyszerű falak, mennyezetek, fedélszerkezetek stb. létesíitéiséhieizi egymásmellé sorolt elemeket (boltívekeit) metiszet-5 ben tüntet fel; a 2. ábra az 1. ábra egy változata; a 3. ábra két oldalt síkkal határolt üreges falak számára való boltíveket metszetben tüntet fel; a 3 4. ábra pilléreknek kettős boltívekkel létesített szerkezetét metszetben mutatja; az 5. ábra egy kettős betonívekkel képezett falat tüntet fel ugyancsak metszettj bni. Minden egyes elem egy kis (1) boltívből áll, mely szükség szerint vagy félköralakú, vagy laposra nyomott ívailakű. Ezen boltívnek, mely a szükséghez képest ) tetszőleges hosszúságú (letúrt 5 m hosszá, sőt hosszabb is), vastagsága kb 2 cm; ez a betonitest a (2) aeéildrótracosál van merevítve, melyhez a boltív egyenes bemenő vállalnál két acélrúd van erősítve. A találmány tárgy ált képező boltívek, 45 vagy előzőleg a gyárban, vagy a helyszínen készülnek. Ezen boltíveiket széleikkel szorosan egymás mellié helyezzük, mikor is azok héjazás! ailapot képeznek. A közöttük levő hézagot megfelelő sallózás 50 segélyével (3) betonnal töltjük Ki; ily módon az egész együtt a boltívek által bordázott falazatot képez, mely akár füg gőleges falat, akár mennyezetet, akár szö» alatt álló fedélszerkezetet képezhet. 55 Függőleges fal esetében a boltívek minden nyomólhatiásnak ellenállnak, mert ennek elérésére elegendő azokat megkettőzni vagy megháromszorozni a fennforgó igénybevételek szerint, hogy olyan üreges 60 falat nyerjünk, mely vastagsága irányában nagy tehetetlenségi nyomatékkal bír. Lehet a boltívekből ugyancsak üreges pilléreket is képezni (4. ábra). Az egymásmellé helyezett boltívekhez 65 lehet bizonyos esetekben (4) belső falat is helyezni (3. ábra), miáltal két oldalt síkkal határolt üreges falat kapunk. Ezen feltételek mellett a belső falakát a helyszínen elkészítjük, azután ezek külső cl- 70 dalára odaillesztjük a boltíveket és az egészet megfelelő sallózás segélyével öszszekötjük a boltívek közé öntött beton által, mimellett a boltívek és a belső falnák a boltívek felé eső oldata között üres 75 tér keletkezik. A kettős héjazatok elkerülése céljából, miután ezen belső falakat egyszerű héjazás által elkészítettük, a boltíveket mint azt fentebb említettük — a belső fai 80
