85931. lajstromszámú szabadalom • Gép különösen kétütemű égési erőgép mozdulatlan hengerekkel sé göbületi pályál segélyével kajtott keringő lendtömegekkel

Megjelent 1931. évi junixis hó 15-én, MAGYAR ff IRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85931. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Gép, különösen kétütemű égési erőgép mozdulatlan hengerekkel és görbületi pályák segélyével hajtott keringő lendtömegekkel. Michel Hermáim magánzó Voorde (Holstein). A bejelentés napja 1922. évi október hó 6-ika. A jelen -találmány gépre, különösen kétütemű égési erőgépre vonatkozik, mely mozdulatlan hengerekkel és görbületi pályák segélyével hajított, keringő lend-5 tömegekkel van ellátva. Az ezen gépnek dugattyúrúdjain megerősített keresztfejek görgőket hordanak, melyek a görbületi pályákon futnak. Eddigelé a görbületi pályáknak alak) jait a gyorsító és a lassító erőkre való tekintet nélkül képezték ki és legfeljebb a gép hengerében végigmenő munkafolyamatokra voltak tekintettel, amikor is kettős pályákat, egy belső és egy külső páj lyát kellett alkalmazni, mert az erőátvitelre szolgáló görgők, a gépnek járása közben, felváltva vagy az egyik vagy a másik pályához fekszenek. Ha a belső ós külső pályán való futásira csak egy gör) gőt használunk, akkor ennek, iaz egyik pályáról a másikra való átmeneténél, a mozgási irányt meg kell fordítania, ami úgy a görgőnek, mint a pályának nagy elhasználódásával jár; ekkor ezenfelüli még lö-i kések is lépnek fel, mivel a két pálya egymástól való távolságának valamivel nagyobbnak kell lennie, mint a görgők átmérőjének. Ezen lökések, különösen azért, mert mindig egyazon pontokon lépnek fel, ) mélyedóseket létesítenek a pályában, mely az ennek következtében mindig erősebbekké váló lökések folytán még jobban rongálódik. Ezen lökések alatt a görgőknek még csapágyai is szenvednek. Ha > mindegyik pálya számára külön görgőket is rendezünk el, lökések mégis fel fognak lépni, mert nem lehet a görbületi pályákat akként alakítani, hogy mindkét görgő egyforma nyomással feküdjék a pályákhoz. 40 A görgőknek a pályától való megemelkedése a következőkre vezetendő vissza. Egy kétütemű periódusnak lefolyása közben a görgő, az explosios löket alatt, a dugattyúra gyakorolt nyomás folytán 45 állandóan a pályához fekszik épúgy, mint a következő compressiós löketnek első felében, mert mosit a dugattyúrudazat a pálya által gyorsíttatik. Ezen löketnek második felében azonban a görgő el- 50 hagyja a pályát, ha a dugattyúrudazatnak a töltés comprimálása folytán létesített lassítása kisebbé lesz, mint az a lassítás, melyet a megfelelő pályarész megenged, ha ez a dugattyúmozgásnak meg- 55 felelően van kiképezve. A jelen találmány szerint ezen hátrányok azáltal fcerültetnek el, hogy a fellépő erők következtében a pálya ós a görgő között létesülő állandó kapcsolat 60 folytán a görgő mindig csak az egyik pályához fekszik. Ezt azáltal érjük el, hogy a pályának a compressios löketnek második felét vezérlő részei akként vannak kiképezve, hogy a hajtó részeknek a 65 pálya görbülete által megengedett lassítása mindig kisebb, mint ezen részeknek a compressionyomás által létesített lassítása. A eompressionyomás által a dugaty- 70 tyúkra gyakorolt erők tehát ia oompressioslöketnek egész második felében nagyobbak, mint a görbületi pálya áltail a dugattyúkra gyakorolt erők, úgy hogy a görgők mindig a compíressionyomástól 75 eredő túlerő által a pályához szoríttatnak.