85905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés secunder alkoholoknak ketonokká való átalakítására

— 17 — gyobb méretű darabokban alkalmazni, vagy aránylag nagy tömegű vas-, vagy egyéb fémtestekre lemez alakjában felvinni, oly célból, hogy a hő a katalizátor 5 ható részéről gyorsan elvezettessék és a katalizátor megsérülése elkerültessék. Hűtést érhetünk el azáltal is, hogy a reakciógázokkal együtt gőzt vezetünk be és ennek mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a 10 kívánt hűtő hatás jöjjön létre. A gőznek ily módon való alkalmazása azonban rendszerint nem szükséges, mert a találmányt képező berendezés használatánál .a hő elosztása oly gyors, hogy a reakciótérben túl-15 ságosan magas hőmérséklet nem léphet fel. A hőmérséklet szabályozása elősegíthető azáltal is, hogy a távozó gázok melegüket a beáramló gázoknak adják át. Az alkoholokban esetleg tartalmazott 20 ként vagy kénvegyületeket az oxidálás előtt el kell távolítani, mert azok katalizátormérgekként hatnak. Azt találtuk, hogy bizonyos mennyiségű víznek az alkohollal együttes jelenléte 25 nem árt; kielégítő eredményeket értünk el olyan alkoholokkal, melyek egészen 25%-ig tartalmaztak vizet. Az alkoholokat tehát a találmány értelmében végzett oxidálás előtt nem kell nagy mértékben yíztelení-30 feni. így pl. izopropilalkoholnak és víznek 90.4 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó, állandó forrpontú keveréke közvetlenül használható fel. Az eljárás foganatosítását a következő' 35 példa kapcsán ismertetjük: A petroleumfinomítás retortagázaiból a 84984. számií szabadalom értelmében kapott alkoholokat, melyek főként izopropilalkoholból állnak, desztillálás útján rekti-40 íikáljuk; a kapott termék 94%-a 79 és 85° C között forr. Az alkoholt 65° C-ra hevítjük és rajta annyi levegőt fuvatunk át, hogy a bevezetett oxigén mennyisége valamivel kevesebb legyen, az alkoholoknak 45 ketonokká való oxidálásához szükséges mennyiségnél. A reakciókeveréket kis vörösrézcsövekkel töltött katalizáló téren vezetjük át. A vörösrézcsövek úgy vannak elrendezve, hogy a reakciókeverék a esö-50 vekben és a csövek között hosszirányban áramlik. A katalizátort körülbelül 500° C hőmérsékleten tartjuk. A fejlődő gőzöket kondenzátoron át felfogótartályba vezetjük, míg a nem kondenzált részeket vizet 55 tartalmazó mosókészülékek során vezetjük keresztül. A felfogótartály és a gázmosók ketonokat, főképen acetont tartalmaznak. A termelési hányad az elméletinek 75%-a. Elég jó eredményeket érünk el akkor is, 60 ha katalizátorként vörösrézzel borított szabálytalan vasdarabokat alkalmazunk. Mint említettük, a petroleumfinomítás krakkolási gázaiból származó olefinekből előállított alkoholkeverék főkép izopropil- 65 alkoholból all és minthogy előállítása víz feleslegével való hidrolízis ós desztillálással való rektifikálás útján történik, vizet tartalmaz. A víz mennyisége rendszerint 25%-nál kevesebb, úgy hogy 70 azt a leírt oxidáló eljárás foganatosítása előtt nem kell eltávolítani. A mellékelt rajzon a találmányt képező eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek egy példáját tüntettük fel. A 75 rajzon az 1. ábra az összelrendezést vázlatosan mutatja, míg a 2. ábra a katalizálótér nagyobb léptékű hosszmetszete. 80 A (3) csőbe, mely alul a (4) kígyóesőben folytatódik, a levegőnek vagy más gázkeveréknek és az alkoholnak szabályozható mennyiségben való bebocsátására szolgáló (3a, 3b) csövek torkollnak. A (4) kígyó- 85 csövet a függőleges, hengeres (5) fűtőköpeny előnyösen teljesen körülzárja, ami által az alább leírandó módon a (4) kígyócső részére előmelegítőtér képződik. Az (5) köpeny alsó része a gyűrűalakú (6) 90 karimával van ellátva. Az (5) fűtőköpeny alatt a (7) henger van elrendezve, mely a reakcióteret tartalmazza. A (7) henger alul zárva van, míg felül a (8) karimával van ellátva, mely a (6) karimával a (6a) 95 csavarorsók vagy más eszközök útján van összekötve. A <6) és (8) karimák között a (9) aszbesztbetét fekszik. A (4) kígyócső alul az egyenes (4a) csőben folytatódik és a (7) reakciótérben központosán csaknem 100 annak fenekéig halad. A (4a) csőszakaszszal koncentrikusan elrendezett (10) csőnek a befelé irányúló rövid (11) karimával ellátott alsó részét a (7) tér fenekétől a (12) rúd tartja távol (2. ábra). A (10) cső 105 alsó végében a (13) nyílás van kiképezve, míg a (12) rúd és a (7) tér feneke között a (14) szabad tér marad meg. A (10) cső és a (7) tér falai között levő gyűrűalakú térben a (16) katalitikus massza, a jelen eset- 110 ben a (10) cső körül tekercselt drótszövet foglal helyet. A drótszövet anyaga előnyösen vörösréz vagy valamely cink-rézötvözet. Célszerű oly drótszövet alkalmazása, melynek cm.-ként 4—5 szeme van. A drót- 115 szövetet lehetőleg szorosan tekercseljük fel. A (7) tér falai szilárdság és tartósság