85895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok és tárgyak kezelésére gyulékonyságuk csökkentése céljából

— 3 — aeetát, viscose stb. oldatait öleli fel. Egy különleges kiviteli példánál antimontri­­chloridnak amylacetátban való oldata megfelelő arányban jó gumilakkal ke- 5 vgrve oly lakkeveréket ad, mely szokásos módon használható és az ezzel bevont tár­gyak teljesen megigyuj,Ihatatlanok vagy gyúlékony,ságuk igen erősen le van csök­kentve^ a felhasznált an t i mon t r i eh1or i d 10 mennyisége szerint. „ Magától érsetődik, hogy lakkokkal és tini]szekkel együtt más folyékony bevonó vagy impregnáló szerek u. m. festékek, pácok is hasonlók, melyek a festőanya- 15 gokat pigmentek vagy más festőanyagok alakjában megfelelő hordozók által tar­talmazzák, szintén átalakíthatok a talál­mány szerint antimonsó u. m. aníiimon­­trichlorid hozzáadása által, ennek a hor- 20 dozóban ATaló közvetlen feloldása vagy ezen sóknak amylaeetátiban vagy más al­kalmas oldószerben való olatának a fes­tékhez vagy páchoz való hozzáadása állal. Habár az amylacetatnak oldószer gya- 25 nánt való alkalmazása sok célra különös előnyöket nyújt különösen, ha tűzgátió fémvegyület gyanánt antimontrichlori­­dot használunk, sok esetben más oldósze­rek is használhatók előnyösen. Sőt több 30 különböző oldószer keverve is alkalmaz­ható. Ily más oldószerek köziött megemlí­­fendők az illó carbonchloridok u. m. car­­bontetraehlorid. A koroform is igen jó oldószere az antimoncloridnak, azonban 35 aránylag drága és használatánál óvatos­ságot igényel. A találmánynak igen fontos gyakor­lati alkalmazása a repülő-gépgyártásnál fordul elő. Az eddig leginkább elterjedt 40 gyakorlat szerinti repülőgép gyártásnál a szárnyak készítésére használt vászon vagy pamutszövetet a szárnyvázákra fe­szítették és így kifeszítve ,,dope“-nak ne­vezett zsugorítószerrel kezelték, hogy a 45 lehető legerősebb kifeszítést érjük! el; ezen zsugorítószer rendesen cellulózán aeetátból vagy más alkalmas celluloza­­eszt érből, pl. nitrátból állott, melyet lakkszerű oldat alakjában alkalmaztak. 50 Miután ezen lakkszerű anyagból néhány réteget félvittek, a kifeszített szövetet vé­gül igen finom aeroplanlakk védőrétegé­vel vonták be. Úgy a cellulosaeszíter (kü­lönösen a nitrát) és az alkalmazott lakk, 55 valamint maga a szövet is erősen gyúlé­konyak. Az Aeroplanszárnyak gyúlékony­ságának csökkentésére már számos külön­féle javaslat tétetett, azonban tudtommal a gyakorlatban ezek egyike sem bizo­nyúlt be keilégítőnek. A jelen találmány go értelmében, a legkülső védőréteg igen jó lakkból ált, mellyel, mint lényeges;, al­katrész a fent leírt hydro! izálható fémsó mely célra különösen hatásos az antimon­­trichlorid van keverve. 55 E célra ily lakknak az antimontrichlo­­rid-amylacetat oldatával való keveréke a gyakorlatban különösen előnyösnek, bizonyult, azonban más lakkeverékek más oldószerekkel, melyek még vízhatlanná 70 tevő szerekkel vannak keverve, u. m. kanosuk, guttapercha stb. szintén alkal­mazhatók. Egy ily célra használható lakkösszetételt úgy kaphatunk, hogy jó minőségű lakkot amylacetátból és anti- 75 montrichloridból álló kb. ugyanannyi tér­fogatú oldattal összekeverünk. Ezen ke­veréket a szövetre kefékkel fölvisszük, mely szövetet előzőleg pl. cellulózaacetát­­oldattal kezeltünk; az oldószer elpárol- 80 gása után az így bevont szövetet célsze­rűen víz vagy gőz alakjában nedvesség hatásának tesszük ki, hogy végül a fém­szót felületi hydrolizálásnak vessük alá. Az így kapott szövet gyúlékonysága sok- 85 kai csekélyebb, mint az eddig ismert mód­szerek által kezelt aeroplanszárnyszöve-' íek. Még jobb eredményt érünk el, ha nemcsak a legkülső bevonatot készítjük védő és_ tűzálló lakkal, hanem a szövetet 90 magát is, mielőtt a zsugorító' bevonatot alkalmaznék, tűzálló vagy tűzgátió szer­rel kezeljük, mely utóbbi bármilyen meg­felelő tulajdonságú lehet, mely azonban előnyösen antimontricihloridnak vízimen,- 95 les oldószerben, pl. amylacetátban vagy carbontetrachlóridb an való oldata lehet; az így előkezelt szövetet az oldat elpárol­gása után víz vagy gőz behatásának tesz­­szük ki, hogy nagyobb vagy kisebb mérvű 100 hydrolizálását hozzunk létre. Az így pre­parált ■ aeroplanszárnyaki meggyiíjthiatat­­lanok és ha lánggal közvetlenül érintke­zésbe hozzuk, akkor elszenesednek. Ha a külső lakkbevonatban vagy bevo- 105 natokban guttapercha van jelen, akkor még az az előny is adódik, hogy a. gutta­percha, jelenléte által adott barna színe­zés az alatta levő cellulózaelszter-bevona­­tót bizonyos vegyhatású fénysugarak no bomlasztó hatása ellen megóvja. Célsze­rűnek találtam továbbá magukba az em­lített _ cellu lózaeszter-bevoniatokba, kellő mennyiségű hydrolizálható fémsót legcél­szerűbben antimontrichlóri do t keverni, 115 úgy hogy a szövet az így modósított be­vonattal egyidejűleg feszíttetik és meg­­újthatatlanná tétetik. Ily természetű

Next

/
Oldalképek
Tartalom