85867. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyag-porlasztó

közé van szerelve, a lomb hornya vagy hornyai zárt járatokat képezzenek, melye­ken ál a folyadék a gyűrűs kamrából a centrális kamrába léphet, amelyből a be- 5 hívó nyíláson át távozik. A gyűrűs tömböt befogadó mélyedés, mely a kupak belső homlokán vagy a porlasztótest homlokán lehel bemélyítve, olyan mélységű, hogy a gyűrűs tömb legalább annyira süllyedjen 10 e mélyedésbe, mint amekkora a gyűrűs tömb másik homlokfelületén bemélyílett horony vagy hornyok mélysége. Ha a gyű­rűs tömböt tévesen fordítva szereljük be, akkor a hornyok által képezett járatok 15 a tömböt befogadó mélyedés köpenyfala révén teljesen elzáralnak, úgy hogy a té­ves szerelést azonnal észre lehet venni. A találmány tárgya sokféleképen való­sítható meg; a csatolt rajzok két alkalmas 20 megvalósítási alakot ábrázolnak. Ezen raj­zokon 1. ábra egy találmány szerinti folyadék­­porlasztó fejének hosszmetszete: 2. ábra alaprajzban mutatja a javított 25 porlasztóhoz való hornyos kicserélhető gyűrűs tömbök egy sorozatát: 3. ábra egy másik megvalósítási alakot mutat az 1. ábrának megfelelő metszetben. A rajzokon azonos betűk azonos részeket 30 jeleznek. A porlasztó (A) teste, melynek csak vége van feltüntetve, ismert szerkezetű s (B) szeleporsóval bír, mely hosszában nyú­lik végig a (C) üregen, melybe alkalmas 35 módon szoríttatik a folyékony Lüzelő. A (C) üreg végéből a porlasztótesten át több di­vergáló (D) furat indul ki, melyek a por­lasztólest (A’) végén hatolnak át s a por­lasztótest homlokán (Dl) nyílásában vég- 40 ződnek. Az 1. ábrabeli példánál a porlasz­­lótest homlokán sekély (A2) gyűrűs vályú van kiképezve s ebben fekszenek a (Dl) nyílások. A porlasztótest (Al) végére csa­vart (E) kupak az (F) ellenanya vagy 45 hasonló révén van rögzítve. E kupak köze­pén van kiképezve a (G) bef ú v ónyíl ás, mely a (B) orsó végén kiképezett kúpos (Bl) szelep számára ülőkével van ellátva. A szelepet képező kúp hossza különböző 50 lehet, csúcsa pedig a hengeres (B2) nyúl­ványt hordja, melynek vége a (G) nyíláson lúl a (B3) vastagodással van ellátva, mely a nyíláson kiszorított tüzelő szétosztására szolgál. 55 Az (E) kupak belső homlokán a (G) nyílást közvetlenül körülvevőn az (El) mé­lyedés van kiképezve, mely egy részét ké­pezi azon centrális kamrának, melybe a tüzelő táplállatik mielőtt a (G) nyíláson át kilépne. Ezen (El) mélyedés körül az 60 (E) kupak belső homlokán egy az (El) mélyedésnél kisebb mélységű (E2) gyűrűs mélyedés van kiképezve és ebben fekszik a (11) gyűrűs tömb. Ezen gyűrűs tömb olyan vastag, hogy ha beszerelés után külső 65 köpenyének egy része az (E2) mélyedésbe is van sülyesztve, külső köpenyének lobbi része a (J) gyűrűs kamra belső falát al­kotja, míg e kamra többi falát az (A) porlasztólest homlokának (A2) mélyedése 70 és az (E) kupak sarkának (E3) és (El) oldalai alkotják. (II) gyűrűs lomb cen­­trális (H2) ny, iának átmérője célsze­rűen ugyanakkora, mint a porlasztótest­ben a (B) szeleporsót átbocsátó furaté, 75 és mint az (E) kupak (El) mélyedéséé, úgy hogy ezen részek együttesen alkotják azi a centrális kamrát, amelybe a lüzelő a (II) gyűrűs tömb (H3) hornyain át láp­­láltalik. A 2. ábra értelmében a (113) bor- 80 nyolc a (112) centrális nyílástól érintősen haladnak kifelé a tömb (Hl) külsejéhez; a tömb beszerelt helyzetében az (E) kupak a tömböt hornyolt homlokával az (Al) por­lasztótest homlokához szorítja, úgy hogy a 85 hornyok ekkor a (J) gyűrűs kamrából a (112) centrális kamrába vezető zári jára­tokat képeznek. A tüzelőanyag az (A) szeleptest (C) üregéből a (D) divergáló járatokon ál jut 90 a (J) gyűrűs kamrába, melyben irá.iya, megváltozik, mert innen a (H3) tangenci­ális vezetéken át folyik a (H2) centrális kamrába. Az irányváltozás tehát a (J) gyűrűs kamrában lényeges akadály nél- 95 'kai mehet végbe, úgy hogy a tüzelőnek a porlasztón való kereszlülszorítására kisebb nyomás kell, mint hogy ha a régebbi szer­kezeteknek megfelelően az irányváltozás az érintős hornyok vagy vezetékek belső 100 végein menne végbe. A 2. ábra értelmében a kicserélhető (II) gyűrűs tömbök mindegyike különböző számú (H3) érintős horonnyal bír, melyek száma célszerűen 1-től 4-ig változik s me- 105 Ivek elrendezése a 2. ábrából látható. Ha tehát a porlasztót kisebb teljesítményre akarjuk berendezni, csali egy vagy két hornyú (H) tömböt helyezünk be, míg ha a teljesítményt fokozni óhajtjuk, ak- 110 kor pl. négy hornyú tömböt használunk. Nehogy a gyűrűs tömböt helytelenül sze­relhessük be, az (E) kupak (E2) mélye­dését, melybe a (H) gyűrűs tömb egyik homloka sülyesztetik, olyan mélyre ké- 115 pezzük ki, hogy ha a, tömböt fordítva sze­rel nők be, úgy hogy hornyolt homloka fordulna a kupak homloka felé, a (H3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom