85865. lajstromszámú szabadalom • Nem vezető anyagból való edénnyel bíró nagyfeszültséggel dolgozó vákuumkészülék
Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYARKIRÍLYI SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85865. szám. — Vll/d. osztály. Nem vezető anyagból való edénnyel bíró nagyfeszültséggel dolgozó vákuumkészülék. Siemens-Schuckertwerke G. m. b. H. cég'Berliii-Siemensstaclt. A bejelentés napja 1919. évi junius hó 11-ike. A jelen találmány nagy feszültséggel dolgozó vákuumkészülékekre, pl. úgynevezett nagyfeszültségű szel epekövekre vonatkozik, melyeknek edénye az elektron 5 mosságot nem vezető anyagból, pl. üvegből, porcellánból, vagy efféléiből van készítve. Az ilyen készülékekben igen nagy elektrostatikai mezők fejlődnek, melyek nem csak az elektródák közt lévő héza- 10 gokban, banem az elektródák és az edény fala közt lévő hézagban is kifejlődnek és az edény falán keresztül ki is nyomulnak. A mellékelt rajz 1. ábráján ilyen, jelentő lég ismert nagy feszültségű szelepcső van vázlatosan feltüntetve. Itt (1) jelöli az elektromosságot nem vezető anyagból, pL üvegből való edény falát, (2) az anódát, (3) a hatodát, mely pl. izzókatóda lehet, 20 (4, 5) és (6) pedig az áramot az anódához, ill. a hatodához vezető drótokat, mely utóbbiak egyúttal az edény belsejében az elektródák szilárdan tartására is szolgáinak. Ilyen szelepcsőnél az elektrostatikai 25 mező akkor lesz a legerősebb, ha a (2) anóda negatív elektromossággal van töltve. Ezen, az (1) edényfalon keresztül kilépő elektrostatikai mező nem csak zavaró és 80 káros hatású lehet, mert a készülék szomszédságában lévő testeket elektromossággal tölti meg, és pl. a közelben lévő mérőműszereket befolyásolja, hanem magának a vákuumkészüléknek is időelőtti 35 tönkíremenésére vezethet. Ez a tönkremenés akkor következik be, ha az edény falában vagy pedig az áramot bevezető drótok (7, S) vagy (9) bevezetési és beolvasztási helyén a szigetelőanyagnak helyi in- 40 homogenitásai lépnek fel. Igen veszedelmesek pl. az üvegedények falában előforduló légbuborékok. A levegőnek az edény anyagának dielektromos állandóinál csekélyebb dielektromos állandói folytán különösen erős elektrostatikai 4» mező keletkezik az ilyen légbuborék belsejében, mely könnyen oly nagy értékeket vehet fel, hogy a légbubotrék átütés elleni szilárdságát legyőzi és az elektro statikai mező energiája hővé alakul át, 50 Ezen elektromos kiegyenlődós következtében a légbuborék falai megrepednek és ezzel az egész cső elpusztul. Hasonló elektrostatikai mezőerősbödések lépnek fel két, különböző dielektromos állandók- 55 kai bíró szigetelőnek egymással való érintkezési helyén is, főleg tehát az áramot bevezető drótoknak az edény falába való beolvasztási helyén. Ezeket a hátrányokat, a jelen találmány 60 értelmében az elektródák és a vákuumedény veszélyeztetett részei közt egy az elektromosságot vezető védőernyő elrendezésével kerüljük el. Lehet pl. az elek tródákat a vákuumedény belsejében va- 65 laimely fémből álló olyan védőburkolattal ellátni, mely csak szűk áttörésekkel van ellátva az elektródákhoz vezető áramvezetékek keresztülbocsátására. A csövön belül igen nagy fokú vákuum létesítése 70 esetén, amint ez pl. izzókatódával ellátott készüléknél szokásban van, . még igen nagy feszültségkülönbségek esetén sincs mit tartani az ezen védőburkolat és a7, árambevezetődrótok vagy az elektródák 75 közt bekövetkező átütéstől. A rajz 2. és 3. ábráin a találmány két foganatosítási példája van bemutatva. A 2. ábra megfelel az 1. ábrának, azzal a különbséggel, hogy itt a találmánynak 80
