85861. lajstromszámú szabadalom • Örlőjáratszerű hántológép köleskása részére
Megjelent 1931. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85861. SZÁM. — x/i. OSZTÁLY. Őrlőjáratszerű hántológép köleskása részére. Konecny Ferenc molnár Littau (Morvaország). A bejelentés napja 1921. évi január hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1918. évi augusztus hó 6-ika. Jelen találmány köles hámtolására szolgáló őrlőjáratszerű liántológépre vonatkozik, célja pedig, hogy az eddigi hasonló fajtájú hántológépeket megjavítsa. Köles- 5 kása és hasonlók lián tolására szolgáló két őrlőtest közül az egyik — mint ismeretes — különlegesen kiválasztott, nagy fajsúlyú homokkő, melyet más anyaggal nem pótolhatunk, míg a másak őriőtesit 10 kisebb fajsúlyú anyagból is készülhet. Az alábbiakban előbbi nehéz, utóbbi pedig könnyű őrlőtestnek van nevezve. Az eddigi kásahántológépeknél a, nehéz, őrlőtest (kő) forgott, a könnyebb őrlőtest pe- 15 dig, mely a legtöbb esetiben fenék lapnak volt kiképezve, állott. A tapasztalat azt mutatta, hogy a, köles hántolásáxa. szolgáló gépeknek (kásamalmoknak) hatása annál jobb, minél nagyobbra növeljük a 20 kásaőrlőkőnek a kerületi sebességét, úgy hogy a legszebb' minőséget és a legnagyobb százalékos kitermelést akkor érjük el, ha a kerületi sebesség több mint 20 méter másodpercenkint. EbbőL kiviláglik, 25 hogy a nehéz őrlőiéivel bíró eddigi gépek a kölesnek kántolását csak nehezen teszik lehetővé, mivel ez a kő kis szilárdsága miatt a kerületi sebességnek növelését nem engedi meg. A találmány szerint 30 ezen a. hátrányon azáltal segítünk, hogy a gépet fordított elrendezésben visszük ki és pedig úgy, hogy az eddigi futónak használt, vagyis forgatott, nehéz, őrlőkövet helytállóan hántolótestnek ágyazzuk. 35 be, a másik, eddig állóan alkalmazott könnyű őrlőtestet (eddigi fenéklapot) pedig célszerűen könnyű, el neon szakadó tárcsaként kiképezett futónak használjuk. A köleshántológépnek munkája közben 40 mindkét hántoló felületen viaszszerű zsíros, de morzisálódó anyag rakódik le, mely azután a kásának készrekészítéséhez a tulajdonképpeni munka,felületet alkotja. Ezen anyagnak helyes rétegvastagságától és felületének mineműségétől függ azután 45 a gépnek helyes munkája, amihez azonban elsősorban is mindenekelőtt az szükséges, hogy a hántolófelületek között a helyes távolságot fenntartsuk. A távolságnak szabályozása az eddigi hántológé- 50 péknél kézzel történt, ami állandó figyelmet és sok évi tapasztalatot igényelt. A találmány szerint a két hántolófelület között a helyes távolságot azáltal érjük el önműködően és tartjuk be még akkor is, 55 ha a rárakodott hántolóréteg megvastagszik, vagy megvékonyodik, hogy a futó hámtolót estet tengelyirányban sza ba dón elimozgaithatóan alkallmazzuk és utánaengedő tengelyirányú terhelésnek vetjük go ulá. A csatolt rajz a találmány szerinti gépnek egyik példaként! kiviteli alakját oldalnézetben tünteti fel. Az (1) őrlőtestet a (2) abroncs segélyé 65 vei a (3) nyereghez van hozzáerősítve, mely a (4) állítólemezhez van hozzá öntve. Az (1) test elülső részével egy körkivágáson át az (5) védőszekrénybe nyúlik bele. Az (1) test a négyszögletes (6) kivágás- 70 Bal vagy mélyedéssel és a (7) etetőcsatornával van ellátva. Az (5) védőszekrényben a (8) fatárcsa van alkalmazva, mely a forgó vagyis a. futó hántoló testet képezi. Ez a tárcsa a tengelyirányban szabadon 75 eltolható (9) tengelynek végére van erősítve, hántoló felületét pedig gumival, parafával, bőrlemezkékkel, vagy hasonlókkal bevonhatjuk, vagy bevonatlanul is hagyhatjuk. A (8) tárcsát a (10) szíjtár- 80 1 , 1 , » . 1 1 ,i.i j 1 1 1 l .14 .1 : MYnMDAHI&ftS