85820. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver

részénél; megfelelő felülete mentém haladhat 15. ábra) s a (C) tolattyúnak és az iitőszegnek viszonyos előímozgását megengedlieiti. Úgy a töltényhüvely, mint a 5 fegyver, tehát védve van. a fegyver korai elsütésével szemben. Az (E) záróiénak a (G) tola.ttyúhoz képest való előmozgásának mérvét az 5. ábrán körülbelül az (5m’) és (5m”) vonalak jelzik, melyek az 10 (5m) felületnek a (C) részhez képest való mellső és hátsó helyzeteit tüntetik fel, lásd egyébként a 35. és 35a. ábrákat is.

A tolattyúnak és a záró lónak az erőlöket hosszában való közös hátramozgása az 15 (X) töltényhüvelyt (41. ábra) azon helyzetbe húzza vissza, amelyben azután az üres hüvely kihúzása és kilökése kezdődik. A (C) tolat tyű ezen erőlökete közben a (3a) kivetőrés az (5m) záró felület előtt 20 marad annyira, hogy (3a‘) (19. ábra) toló a töltény karmantyúja előtt áll (35. ábra). Ezen helyzetből <a (C) tolattyú továbbmozog hátra, míg az (E) zároló fogva tartaí1 k. Ily módon a ki veit őré«, valamivel az 25 (5m) felület mögé kerül (17a. ábra) s egyidejűleg az ütőszeg annyira hátrahúzatik, hogy (15c) csúcsa az (5ni) felülettől teljesen hatástalan helyzetbe jut hátra. Ha a

(C) tolattyú és az (E) zároló már most to- 30 vaibb huzatik hátra a 15a. ábra értelmében, a töltényhüvely erővel szorít,tátik a (13a) kilökőfelület felé s ezáltal a (a) résen át isimert módon kilöketik (14—17. ábra).

35 Úgy mondhatjuk tehát, hogy a zárolok működtető szerkezete oly szervet képez, mely közvetlenül a kilökés előtt az (5a) kihúzót (a .17. ábrában) feltüntetett (3a') toló szélhez képest viszonyos mellső hely- 40 zetbe tolja. Ezen előremozgás akkor történik, amikor a hüvely még a csőben vau, tehát még teljes felügyelet alatt áll. A (x) töltényhüvely (41a. ábra) fejrésze és (x2) karmantyúja az; erőlökeit közben a (C) 45 tolattyú által közre van fogva. Ezen berendezésnek tehát lényeges előnye az, hogy az (5m) zárolófelület tüzelési helyzetében a (3a’) él a zárolófelület előtt van, úgy hogy az esetleg hibás hüvelyből ki£0 lépő gázok útja ezen irányban el van zárva.

Az (X) tölténynek (41. és 41a. ábra) a kezdő erőlöket által eszközölt kezdeti hátrahúzása a (3a’) élet is hátrahúzaa, e 55 mozgás azonban nem akkora, hogy a gázok szabad utat nyerjenek. Ha azonban a zároló az 5. ábrabeli helyzetbe jutott, a

(C) tolattyú további hátramozgása folytán a (3a’) él is hátra mozog (15. és 17. abra) s az utat szabaddá teszi, úgy hogy 60 törött hüvelyű töltény elsütésekor a gázok az oldalnyílásokon át kiléphetnek, mielőtt még az (E) zároló a keretből kiemeltetnék (7. ábra) és mielőtt az egész zárolószerkezet a hosszabb hátramozgást, 65 vagyis a 8. ábrabeli helyzetből a 9. ábrabeli helyzetbe irányuló töltőlöketét elkezdené. Az (E) zároló és a (C) tolattyú viszonyos mozgásai a fent ismertetett jellemvonásokkal kapcsolatosan azt ered- 70 ményezik, hogy a töltény kilökése közben a zároló a tolattyúhoz képest a tüzelési helyzet előtti ponton foglal helyet. Ezáltal a fegyver fokozottabb mérvű biztonsagot nyújt azon esetre, ha alkalomadtán 75 éles töltény vetettünk ki.

A 41. ábra értelmében a (B) keret két egymással szembenálló (2x) és (2f) felülettel bír a cső és zároló számára, melyek a zároló erőlöketének befejezte és a zá- 80 rolónak az előrenéző ütközőtől való oldása közötti időszakban a záróiénak a keret felé való előmozgását gátolják. A 41. ábra értelmében a gyakorlatban egyetlen (2x) felület szolgálhat futó ágyazó S5 felület gyanánt. Némely esetben több ilyen felületet lehet sorban vagy egyébként elrendezni. Noha ilyen esetben is ugyanolyan csőágyazó hatást érünk el, a felület szélességét csökkenthetjük s 90 mégis nagyobb összágyazó felületet létesíthetünk.

A 41. ábrában a cső balra szoríttatik, miközben a (2x) keret felület fejt ki ellen állást. A reakcióerő az előrenéző keret- 95 ütközőfelület által fejtetik ki s ezen ellenhatás az erőlöket kezdete és a záróiénak a keret ütközőjétől való oldása közti időszakban fejtetik ki. A lőszer elsütése utáni ezen időszakban, mikor a gáznyo- 100 más még a hátrafelé néző (2r) keret felületre és az előrenéző (2f) keretfelületre hat, a tolattyú a kerethez és a csőhöz viszonyítva tovább mozog hátra. Ezen mozgás az időben úgy van beállítva, hogy az 105 (xl) lövedék a csőből kiléphet és a gáznyomás lényegesen csökkenhet, mire a zároló és előrenéző ütközőfelülettől elválni kezd. Ezzel kapcsolatban utalunk az 5—S. ábrabeli szerkezetek ismertetésére is. 110

Az (xl) lövedéknek (41. ábra) a csőre kifejtett előrehúzó hatása, mely a hátranéző keretfelületre hat, a zároló tehetetlensége által el lensúly ózta tik. mely viszont a keret előrenéző (2f) felületére 115 hat (5. és 41. ábra). Ilyen módon a záró-NXOMpAlilBAS