85820. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver

tolattyúban állandóan hátrafelé szorítja s a zárolót a tolattyúban előretolni igyekszik. Ezen elrendezés folytán a zároló felső el nem reteszelt helyzetében, vagy a (C) 5 tolattyúval kapcsolt helyzetében tartatik, mert az (N) elreteszelőrész és a zároló ferde síkjai egymásra fekszenek. A (15a) iitőszegrugó ezen hatása még azért is előnyös, mert a tolattyúnak a keretről 10 való levétele után az (E) zároló a (C) tolattyún tartat ik. Tekintetbe veendő, hogy a (C) tolattyú lenyúló (3s) része és az abban ágyazott (G) íitőszeg az (E) zároló (55d) és (55e) oldalrészei között leélő pezett (55c) résben fekszenek (19. ábra). Ennek folytán az ütőszeg könnyen léphet be a zároló mellső végének nyílásába. A (C) tolattyú hátsó végének (33a) harántfalában a (33c) résben a (3d) harántcsapon 20 (3c) görgő van ágyazva (7. és 8. ábra). A (3c) görgő a harántfal határoló felületeinek síkján túlnyúlik s csökkenti a súrlódást a tolattyú mozgása közben a tolattyú és a keret között. Ilyen görgő alkalmazása 25 nem okvetlenül szükséges; lehetne helytálló görgőt vagy orrot is alkalmazni.

A keret (2r) hátsó vége az (M) tölténytár ürege mögött (2s) réssel bír, melyen keresztül az elsütőszerkezet legtöbb része 30 bevezethető (3., 4. és 9. ábra). Ezen résben van a (8a) csapon a (H) kalapács foroghatúan ágyazva. A kalapács alsó végével forogliatóan van kapcsolva a (8a) csap mögött a (8b) rugótámrád. Ezen 35 (8b) rugó alsó vége a (Se) főcsavarrugó felső végére erősített (8c) rugó dugattyú csészéjébe fekszik. A (H) kalapács mellett van a (B) kereten a (17a) csapon az (S) csettentő forogliatóan ágyazva. En- 40 nek felső vége hordja a (17b) csettentő fogat, illetve e foggal egy darabot képez (9a. ábra), ha a (H) kalapácsot a hátramozgó (C) tolattyú felvont helyzetébe fordítja hátra, az (S) csettentő a (H) ka- 45 lapács irányában elfordul s (17b) foga a kalapács megfelelő pihenőjébe csap-pan, úgy hogy a kalapács a (Se) főrugó hatása ellenére felvont helyzetben rögzíttetik. Az (S) csettentő alsó vége előre forduló 50 (17d) ütközővel van felszerelve.

Ha a fegyvert elsütjük, a zároló hevesen hátrataszíttatik. Ennek folytán a zároló hátsó (5f) ferde felülete a (C) tolaltyúhoz fekszik és a tolattyút is hátra 55 meneszti. A tolattyú tehetetlensége azonban az (51) és (3r) egymáshoz fekvő ferde felületek folytán a zároló hátsó végét lefelé szorítja s azt a (B) kerettel kapcsolatba hozza. Ezen helyzetben a zároló felső hátsó részének (5d) felülete (5. ábra) 60 éppen hogy nem érinti a tolattyú párhuzamos (3b) felületét. Ennek többek között az az előnye, hogy amidőn a zároló hátsó vége a keret (21') ütközőjéhez fekszik, az (5f) és (3r) ferde -felületek összeműködése 65 folytán a zároló annyira van lefelé szorítva, hogy a tolattyú „szabad“ hátramozgása súrlódás révén nem fékeztetik annyira, mint ha a (3b) és (5d) felületek érintkeznének. A gyakorlatban kitűnt, 70 hogy célszerű, ha a (C) tolattyú előrejártakor az (E) zárolót egy támfelülete révén mellső helyzetben elreteszeli, miniellett e támfelület a tolattyú mozgásirányhoz képest ferde, úgy hogy a támfelület 75 hatása különböző viszonyok között is egyenletesebb.

Az (M) tölténytár az ilyen fegyvereknél használatos szekrényalakkal és a szokásos (13c) tartóajkakkal bír, mely 80 utóbbiak a töltényeknek a tölténytárból közvetlenül felfelé való kilépését meggátolják. Az (M) tölténytár egyik felső széle a (13c) tartóajkon kívül (13a) kilökőtoldattal van ellátva (16. és IS. ábra). 85 A zároló feneke (5\v) hornyokkal van ellátva (21. ábra), melyek a tölténytárnak a keretbe való helyes beillesztése esetén a záróiénak a tölténytár felső szélei és a (13a) toldat mentén való szabad mozgását 90 lehetővé teszik.

A tölténytáron kiképezett (13a) kilökő toldat rendszerint aránylag vékony s így nem képez eléggé tartós hiivelykilökö szervet. Ezért kidomborodó vagy felbe- 95 gesztett erősítőrészt alkalmazunk, mely célszerűen a tölténytár azon részének külső oldalán fekszik, mely a (13a) kilökőtoldatot képezi. A gyakorlatban pl. a kilökőszemet takarékosan úgy állíthatjuk 100 elő, hogy az (M) tölténytár felső részét a szokásosnál kissé hosszabbra készítjük s a túlnyúló rész egy darabját az összehegesztés előtt önmagára visszahajlítjuk.

Figyelembe veendő, hogy az (M) töl- 105 ténytár nem merőleges a (B) cső axisára. hanem ahhoz képest nagy, kb. 20°-nyi szöggel hajlik hátra és lefelé. A tölténytár legfelső (X) tölténye (9., 14. és IS. ábra), ha nem éppen az utolsó töltény, a no közvetlenül alatta fekvő töltény által a tölténytárban a felső (13c) ajkak felé szorítlatik. A tölténytár hajlásszöge célszerűen akkora, hogy mindegyik töltény lényegesen túlnyúljon a közvetlenül alatta 115 levő töltényen, úgy hogy a felső töltény