85820. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver

felülettel van kiképezve, amelyhez a (C) tolattyimak a 3. és 5. ábráknak megfelelő mellső helyzetében a (C) tolattyú hátsó részének megfelelő (3) ferde felülete fek- 5 szik. A tolattyú a zárolót elől a cső hátsó végéhez szorítja s a zároló hátsó (5e) végét alul tartja, a tolattyú a (4d) tolattyúrugó hatása alatt áll.

A zároló hátsó végének közelében alul 10 ütközők vagy (5j) vállak vannak kiképezve (20. ábra). Ha a tolattyú mellső helyzetében áll, az (5j) ütköző a keret megfelelő (2f) válla előtt foglal helyet s a (B) kerethez viszonyítva, a keretben az 15 említett (5f) és (3r) ferde felületek révén alul tartatik. Az (E) zároló alsó vagy záróhelyzetét ütköző határolja, mely a jelen esetben közvetlenül az (5j) váll mögött fekszik. Ha feltételezzük, hogy a töltény- 20 üregben egy töltény éppen elsült, akkor a töltényhüvely nagy erővel taszíttatik hátra az (E) zároló mellső felülete felé. Ezáltal a zároló nagy sebességgel mozgattaiik hátra mindaddig, amíg (5j) ütközője 25 a keret (2f) ütközőjére nem csapódik (5. ábra). Az (E) zároló hátsó végéhez fekvő (C) tolattyú a (4d) rugó ellenére ugyancsak hátrataszíttatik. Minthogy azonban a (C) tolattyú tetemes súlyú és nem üt- 30 közik helytálló ütközőbe, a 6. ábra értelmében a zároló kezdő hátramozgása közben nyert tehetetlenség folytán tovább fog hátramozogni. A zároló most ismertetett mozgását ezentúl „erőlöket“-nek ne- 35 vezzük.

Az erőlöket végén tehát a (C) tolattyú tehetetlensége folytán tovább fog hátrafelé mozogni, miközben a zárolót a kerettel kapcsolt helyzetben tartja (5. ábra). 40 A (G) tolattyú hátrainozgásának ezen szakasza, melyet a zárolótói független mozgás szakaszának nevezhetünk, oly időtartamú, hogy eközben az (xl) lövedék a csőből kiléphet s ezután a (B) csőben a 4.5 gáznyomás lecsökkenhet. Ezután a (C) tolattyú szabad mozgását a (33f) ferde ütköző ((5. ábra) szünteti meg, mely a tolattyú közepén van elrendezve és a zároló hátsó végének egy megfelelő (5k) 50 ferde felületével jut érintkezésbe. A (C) zároló-megemelő (3s) részén kiképezett (33f) felület a zároló (5e) hátsó részét megemeli vagy megbillenti s ezáltal kiemeli a keret (2f) vállával való összefo- 55 sásból (7. ábra). A zároló ekkor a tolattyúhoz van kapcsolva s a tovább hátramozgó lolattyúban és ennek révén biztosan tartatik (8. ábra), miközben a tolattyú továbbmozog hátra, hogy a zárolószerkezet teljes nyitólöketét befejezze (9. ábra). 60

A (B) keret felső oldalán kiképezett (2m) ferde felületek (8. ábra) a zároló mellső végének alsó oldalán kiképezett hasonló felületekkel juthatnak érintkezésbe, ha a zároló mellső elreteszelt hely- 65 ssetében van.

A zároló mellső végén (5m) mellső felülete közelében (5a) hüvelykihúzót hord. A kihúzó (5n) karma a cső töltényüregében elsütött töltényhüvelyének karmantyúját 70 fogja meg s a hüvelyt a zároló hátramozgása közben húzza hátra. Ha a hüvely a töltényüregből kihúzatott, a zároló mellső felületétől el- és kirepíttetik.

A (C) tolattyú és az (E) zároló együttes 75 hátramozgását, miként már említettük, az a körülmény fejezi be, hogy a (C) tolattyú aljának (3p) ütközője a (B) keret (2j) ütközőjére csapódik. A (B) keret (2n) agya (M) tölténytárt hord, mely a szokásos láda- 80 alakkal bírhat s a rajzon fel nem tüntetett tölténytárrugó hatása alatt áll. A tölténytár kb. a (D) cső hátsó vége alatt- foglalhat helyet. Hátramozgásukkor az (E) zároló és (C) tolattyú elsiklanak a lég- 85 felső töltény fölött és e mögé kerülnek (9. ábra). Ha a zároló mellső felülete már annyira mozgott hátra, hogy az (M) tölténytár felső tölténye felszabadul, a tölténytárrugó e töltényt a zároló mellső 90 felülete elé emeli.

Az (E) záróiéval kapcsolt (C) tolattyú vissza vagy záró-mozgásakor a zároló mellső felülete a tölténytár legfelső töltényének fenekéhez kerülve, azt előre tolja 95 a (D) csőbe, miközben a töltény elejét a kereten és a cső hátsó végén kiképezett (2p) és (4s) ferde síkok terelik felfelé. A zároló előre- vagy záró-mozgásakor a mellső töltényvégnek a (4x) töltényüregbe itO való belépése után a töltény hátsó végét a zároló zárófelületének megfelelő mélyedése centrálja. Hogy a töltény hátsó végének ezen eentrálása tökéletes legyen és hogy a tölténynek a (4x) töltényüregbe ioö való részleges belépése után a töltény haránt elhelyezkedése és élcelődése biztosan elkeriiltessék, a zároló mellső vége baloldalán (5y) vezetőfelület vagy karom van kiképezve (19—22. ábra). 110

Ha a zároló mellső, záróhelyzetében a cső hátsó végéhez fekszik (3. ábra), az (5y) vezetőkarom a cső egy megfelelő (4z) öblében fekszik. A tolattyúnak és a vele kapcsolt záróiénak előre- vagy zárómozgása- 115 kor a zároló mellső (5m) vége a (D) cső