85818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósen olvaszthatóan és oldhatóan maradó mesterséges gyantáknak olvaszthatatlan fenol-aldehid gyantákból való előállítására
Megjelent 1031. évi julius l)ó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85818. SZÁM. XI/g. OSZTÁLY. Eljárás tartósan olvaszthatóan és oldhatóan maradó mesterséges gyantáknak olvaszthatatlan fenol-aldehid-gyantákból való előállítására. Chemische Fabriken Dr. Kurt Albert cég1 és dr. Berencl Lajos Biebrich a/Rh. melletti Amöneburg’. A bejelentés napja Í917. évi április hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1914. évi julius hó 6-ika. A 281,989. számú német szabadalom bán eljárás van ismertetve olajban oldható mesterséges gyantáknak zsíros olajokban magukban véve nehezen vagy egyáltaiá- 5 bán nem oldható fenol-formaldehidgyantákból való előállítására. Ez: az eljárás abban áll, hogy az említett fenol-formaidehidgyianliákat olajban oldható más gyantákkal olvasztjuk össze. Ezek a termeszeit) tes gyanták, pl. koloíonium, valaimint kumarongyaniák az említett szabadalomban csak oldatát vivőknek tekintetnek. Az említett gyantáknak a fenol-formaldehidgyanták olajban való oldhatóságára gya- 15 korolt befolyást tovább vizsgálva, megállapítottuk, hogy az olajban való oldhatóság előidézése főképpen azon alapul, hogy ezen gyanták a fenol-f ormaid ehidgyautákkal vegyileg egyesülnek és hogy ennek 20 következtében 130°-nál magasabb (célszerűen 240°-tól legfeljebb az alkalmazott természetes gyantának bomlási pontjáig terjedő) hőmérsékletre való, huzamosabb ideig tartó hevítéssel lényegesem jobb 25 eredményeket érhetünk el. ¡mint az egyszerű össze olvaszt ássál. Kitűnt továbbá az is, hogy a 281,939. számú német szabadalom értelmében előállított gyantáik zsíros olajban való oldásnál az utóbbira ve- 80 gyi behatásit gyakorolnak. Ezen felismerés hely esi kihasználása lehetővé teszi, hogy a zsíros olajokban magukban véve oldhatatlan vagy nehezen oldható fenolíormaldehidgyanták egész sorát zsíros 35 olajokkal egyedül, más gyanták hozzáadása nélkül is használható olajoldatokkal főzzük össze. A formaldehidnek fenolokra való behatása által kapott mesterséges gyantáknak három csoportját különböztethetjük meg. Az első csoportba az olvaszthatatlan és okihatatlan gyanták tartoznak, melyek magasabb hőmérsékletre való hevítésnél elszenesedés közben bomlanak. A második csoportba a kondenzációból keletkezett azon masszák sorolandók, melyek még éppen hogy olvaszthatok és a hevítésnél igen gyorsan olvaszthatatlanokká és oldhatatlanokká válnak. A harmadik csoport végül azokat a gyantákat öleli fel, melyek hosszabb ideig való hevítésnél is tartósan olvaszthatok és oldhatók maradnak vagy csak egészen lassan mennek át a többé-kevésbé olvaszthatatlan és oldhatatlan állapotba. A legnagyobb jelentőségre eddig az első csoportba tartozó gyanták tettek szert és pedig főkép az elektrotechnikában. Ezen gyantákból tárgyakat kétféle eljárással készítenek. A tárgyakat vagy a még olvasztható, vagy magasabb hőmérsékleten és nyomáson képlékeny előfokozatokból formákban közönséges vagy fokozott nyomáson való hevítéssel állítják elő, vagy teljesen megkeményedett gy an t a t ömbökből meeha nika i megmu nkálássál készítik. A fenolokból és formaldehidből keményítendő kondenzációmaszszákhoz rugalmasságuk fokozása, a költség csökkentése céljából, vagy más okokból az olvaszthatatlan termékké való át-40 45 50 55 60 65 alakítás előtt a anyagokat adják, kát is. Rendkívül meglepő egkülönbözőbb töltőtöbbek között gyantá-és különös az a
