85791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gerenda födém előállításához

3Ieg.jelent 1934. évi április hó 3-án. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 85791. SZÁM. — VíII/a. OSZTÁLY. Eljárás és gerendafödém előállításához. Albrecht Géza építész Budapest. A bejelentés napja 1921. évi május hó 3-ika. Jelen találmánynak az a célja, hogy fö­démeket fesztávúknál rövidebb gerendáik­ból építsünk meg, amiket gyárilag töme­gesen állíthatunk elő, azonos hosszaklkai 5 tág határok közt változó feszt ávoklio/. is alkalmazhatunk, könnyen szállíthatunk és kezelhetünk. Az egy közös szerkezeti síkba sorakoztatott gerendák a találmány szerint egyrészt egymásbaékelődnek, más 10 részt pedig egymással szeanbekulcsolód­nak, úgy hogy a födém annyira mintegy ellenhoirgonyzásos b ol t oza tszerkezetté ve­zetődik vissza, hogy a találmány szerinti szabályok egyaránt illenek úgy sík, mint 15 bolthajtásos födémekre. A rajzok a találmány szerinti födémek ós gerendák kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra egy gerenda gerinc felöli végné 20 zete. 2. ábra ugyanezen gerenda oldalnézete. 3. ábra ugyanennek végfej felőli végné zete. 4. ábra egy gerendasorozat alaprajza. 25 <r »- ábra egy födém keresztmetszete. 6—8. ábra sematikus iödémalaprajzok. Az 1—3. ábrán feltüntetett gerenda (11 teste hosszában ékszerűvé kúposod ük, (2) vége pedig fejrésszé van vastagítva, amely 80 utóbbi a hosszok ellenéke gyanánt kúpo­sodik. Amint a 4. ábrából látható, a ge­rendákat úgy sorakoztatjuk egymás mellé, hogy a (2) fejet egyrészt fölülről lefelé közbeékeljük a szomszédos gerendák (1) 85 kúpos testének gerineoldalai közé, más­részt pedig' a szomszédos (2) fejeket a (3) záróékek közvetítésével egymáson túlról szembekulcsoljuk egymással. Az ilyen gerendasorozatból az egyes 40 gerendák hosszánál nagyobb fesztávolsá­got áthidaló iödőniet nyerünk, ha csupán a gerendák (4) végét támasztjuk alá, a (2) végfejek ellenben a födém szabad síkjába esnek. A kölcsönös közbeékelődés, vala­mint szeimbiekulosolódás ugyanis szilárd 4f> ságilag zárt rendszert képez, amely nem­csak önmagát hordja, hanem teherbíró is, csupán az ékelődésből keletkező oldalnyo­mást kell valamely tetszőleges módon, pl. a falakban határolnunk. Ez utóbbi célt r>(> szolgálhatja az is, hogy a szomszédos ge­rendákat a (3) záróékek terében egymás közt összesodronyozzuk, magukat a záró­ékeket pedig a helyszínén betonból vagy más efféle kötőanyagból öntjük vagy csö- 55 möszöljük a gerendák közé. Itt említjük meg, hogy a gerendák ma­guk is legcélszerűbben betonból, vagy egyéb ilyen kötőanyagból készülnek ós hogy az imént mondott összesodronyzás 60 célszerűen a gerendák f'egyverző sodro­nyainak kiálló végeinél fogva tör­ténik. Nagyjában véve mindenütt nyomóerők keletkeznek a gerendák egy­másbailleszkedéséből, csupán a (2) fe- 65 jek sziembekulcsolódása idéz elő húzó­erőket, amiket azonban a különben is vastagított végfej fegyverzése révén köny­nyű szerrel fölvehetünk. A gerenda ék­alakja ós iégyverzéise egyben elhárítja a 70 törés veszélyét szállítás és kezelés közben. A 6. ábra egy ilyen födém szerkezeti sémáját tünteti fel. A (7) gerendák egyik végét a falakban támasztjuk alá, másik, (2) lejjel ellátott végük azonban a födém 75 szabad síkjába esik s a gerendák közé illeszitendők a (3) záróéikek, amiknek csak helyük van jelezve. A gerendákat hosz­szukban kisebb-nagyobb mérvben tolhatjuk össze, úgy hogy ugyanazon gerendákkal 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom