85749. lajstromszámú szabadalom • Üreges förgő zárak számára

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 85749. SZÁM. — VLII/D. OSZTÁLY. Üreges förgő zárak számára. Gebr. Grundmann cég- Herzogeiiburg- (Alsó-Ausztria). A bejelentés napja 1921. évi január hó 25-ike. Elsőbbsége 1919. évi augusztus hó 16-ika. Ismeretes a zárak üreges förgőinek a förgőemeltyűvel együttes előállítása egyetlen darabban esákozás és sajtolás útján, amennyiben a kicsákozott darabot U-alakb ban összehajlítják, amikor is esetleg közbenső darabot alkalmaznak. Az előállítás ezen módja csak egyszerű alakok számára lehetséges, mert különben nemcsak a csákozó- és sajtolóművelet válik bonyolulttá, 0 hanem az U-alakba való hajlítás sem foganatosítható többé oly megbízható módon, hogy az üreges förgő részei és annak a nyomótövis számára való nyílásai pontos tengelyirányú helyzetbe jussanak. 5 Mindezen hátrányok kiküszöbölésérei a jelen találmány értelmében az üreges förgő elkülönítve előállított és egymással összekötött két részből áll, amelyek közül az egyik rész az üreges förgőre és a förgő-0 emeltyűre, a második rész pedig víi»y csak az üreges íörgőre vagy ezenkívül még a förgőemeltyű egy részére vagy az egész förgőemeltyűre kiterjed. A mellékelt rajzon az 15 1. ábra az egyik, a 2. ábra pedig a. második részi előállításának külömböző fázisait mutatja, a 3. ábra értelmében a förgőemeltyűvel együtt két részből összeállított förgőre JO vonatkozik. A 4. és 5. ábra két további foganatosítási alakot mutat. Az 1—3. ábrán feltüntetett előállítási módnál a förgő két (a, b) részből áll, J5 mely részek mindegyike a (c), illetve (d) förgőemeltyűvel egy darabban van előállítva. Az 1. ábra az (a, c), a 2. ábra pedig a (b, d) részek előállítását mutatja. Az (a, c) 10 rész a csákozott 1. számú lemezdarabból kiindulva fokozatosan húzás által állíttatik elő (lásd a 2., 3. és 4. számú alakokat), erre formákban való sajtolás (lásd az 5—7. számú alakokat) és végül a (c) emeltyűkarnafc és a szegletes (e) nyílásnak 45 (lásd a 8. és 9. számú alakokat) kicsákozása útján fokozatosan a 9. sz. alatt látható végleges alakra hozatik. A (c) karon a 7. sz. fázisban a hossztengelyhez képest ferde (f) hornyot állítjuk elő. 50 A (b, d) rész, előállítása a. 2. ábra értelmében hasonló módon történik, csakhogy ezen rész förgőjel kevésbbé mély, úgy, hogy csak hat fázisra (1—6. sz. alak) van szükség. Az (f) hornyolást ezen a' részen 55 nem állítjuk elő. Mindkét esetben a fázisok száma esetleg csökkenthető. Ezen részek olykép állíttatnak össze (3. ábra), hogy a két (c, d) részt egymást fedő helyzetbe hozzuk és 60 pl. egy vagy több (g) szegecs vagy efféle segítségével egymással összekötjük. Ezen helyzetben a két (a, b) fürgő a közös (h) üreget képezi, mi mellett a szegletes (e) nyílások közös tengelyben feksze- 65 nek, úgy, hogy a förgő minden további nélkül rácsúsztatható a zár nyomótövisére. Az (í) honyot a második (cl) kar fedi, miáltal a förgőrugó behelyezésére szolgáló csatorna jön létre. 70 A (c) vagy (d) karok egyike a másik kar mentén csak rövid darabon képezhető ki, mely esetben a förgőrugó felvételére az (f) horony helyett fúratot, fület vagy effélét alkalmazhatunk. 75 Lehet továbbá csak az egyik (a) förgőt a (c) karral előállítani (4. ábra), a második (b) förgőt pedig kar nélkül olykép kiképezni, hogy ez utóbbi azi (a) förgő üregébe forgás ellen biztosítva legyen be- 80