85743. lajstromszámú szabadalom • Főzőkályha előmelegített másodlagos levegő bevezetéssel

— 2 — A (T) tűztérbe az (f, f) falak alján, vagyis a tűztér felső részébe az (o, o) könyökcsövek torkolnak, melyeknek vízszintes ágai a (T) tűztér felé irányuló 5 nyílásokkal vannak ellátva (lásd 1. ábra kettős nyilak), függőleges ágai pedig a (H) hainutéi'be torkolnak, (r) rostély, melynek hézagaiba egy (p) tengely körül forgó piszkáló gereblye (j) fogai szolgál-10 nak. Nyugalmi helyzetben a fogak függőlegesen lógva a rostély nyílásait szabadon hagyják. A (k) forgatyú a (p) piszkáló tengely forgatására szolgál. A kályha bélése sodronyhálóra tapasz-15 tott tűzálló anyag, mely az igényelt tűzhely fontos részét képezi, az ábrán azonban feltüntetve nincsen. A tűzálló bélés így sokkal tartósabb és vékonyabb, miáltal ugyanoly kályhaméretek mellett tá-20 gabb garatot és nagyobb tűzhelyet kapunk. A kályha működési és kezelési módja a következő: Az (fB) fűtőajtón át a tűztérben tüzet 25 rakva, az ajtót elzárjuk. Az (i) garatzáró ajtón át megtöltjük a (T) tűz,teret és (G) garatot tüzelőanyaggal, mely meggyuladva alulról felfelé fog égni, úgy hogy az alsó rétegek elégése után a garatban 80 tárolt tüzelőanyag, — miután itt már száraz párlásnak volt kitéve, — súlyánál fogva önműködően alá csúszik és a (T) tűztérbe jobbra-balra, szétoszolva, a nagy rostóly felületén kellő mennyiségű leve-35 gőt kapva, tökéletesen elég. A tökéletes elégést elősegíti még az (o, o) csövekben a (H) hamutérből a tűztér felső részébe, tehát a füstgázok közé hatoló előmelegített másodlagos levegő. 40 A befűtésncl a (cs) füstelvezető csőtoldaton elhelyezett (csl) elforgatható léghtízamszabályozó csőrészt úgy forgatjuk el az (a) kar segítségével, hogy az (n) nyílás zárva legyen, vagyis, hogy a hideg 45 levegő, mely a csővezetékben a léghuzamot csökkentené, oda be ne juthasson. A (cs) csőrész ezen helyzetében az (m) keresztvasi, (u) forgatyú és (s) rudazat közvetítésével az (!) Levegőtolattyú, me-50 lyen át a külső levegő a (H) hamutérbe és innen az (r) rostély alá jut, teljesen nyitva van. Ha kellő égést elértük és egyenletes, lassúbb folyamatú égést akarunk. a tüzelőanyag minősége szerint, az 55 (a) forgatókar segítségével a (b) levegőcsatornát részben az (n) nyílás fölé hozva, a betóduló hideg levegő által a, léghuzamot csökkentjük, ezzel egyidőben az előbb leírt mozgató szerkezettel az (1) levegőtolattyút is zárjuk, ami szintén héghuzam- 60 csökkentést, tehát lassiibb égést idéz elő. Az égés folyamata a legkisebb léghuzammal akkor megy végbe, ha a (csl) csőtoldatot úgy forgatjuk, hogy annak (b) levegőcsatornája az (n) csatorna fölé 65 kerül, az (1) levegőtolattyú az (s) rudazat segítségével pedig egészen elzárja a hamutér (L) nyílását. A füstgázok a tűztérből nem jutnak közvetlenül a kéménybe, hanem a kályha- 70 betétnek az (f) válaszfallal egy síkba eső, alul a rostély síkja által határolt függőleges (t, t) terelőlapjain átbukva (ílálsd 4. ábra I. huzamot), az (f2) hátsó légcsatornafal, a hátsó kályhafal és oldalt 75 a (tl, ti) függőleges terelőlapok által képezett csatornán át (lásd a 4. ábra II. huzamot), a (t2, t2) vízszintes terelőlapok, az (fl) válaszfallal egyik síkba eső (t'J, t3) függőleges terelőlapok és (t4, t4) ferde 80 terelőlapok, továbbá a kályhatest, hátsó-és oldallapjai által képezett füstkamrába jutnak (lásd 4. ábra III. huzamot). Innen, mivel a (t4, t,4) ferde terelőlapok a füstgázok felfeléhatolását meggátolják, azok 85 a (t3) és (t4) terelőlapok között (lásd 4. ábra IV. huzamot) levő nyílásokon, jobbról és balról is a (t4, t4) ferde terelőlapok (f2) hátsó légcsatorna,fal a kályhaszekrény oldal- és hátsófala, valamint 90 fedőlapja által képezett térbe (lásd 4. ábra V. huzamot), ebből pedig (cs) csőtoldaton át a kéménybe jutnak. Ezen úton a gázok melegüknek nagy részét úgy a kályhaszekrény hátsó oldal- 95 falain, mint pedig a légcsatorna hátsó falán át leadják. Az (L) légcsatornában levő külső levegő minden oldalról és a csatorna egész hoszszában a (T) tűztérből és az I., II., III., 100 IV., V. huzamokból kapván a meleget, felmelegszik, miáltal az (L) csaornában erős levegőkeringés keletkezik, mely a kályha fűtőképesaégét növeli. A fent leírt szerkezet által igen gazdaságos tüzelés 105 érhető el, amennyiben a rendes kályhákban rosszul égő barna szén és porszén és a legrosszabb tüzelőanyag is elég benne, a keletkező gázok pedig hosszú úton vezetve, képesek a melegüket leadni. no Szabadalmi igények: 1. Töltőkályha előmelegített másodlagos levegőbevezetéssel, jellemezve a töltőgaratnak alul széles tűztérré való kibővülése, a hamutérből a tűztérbe ve- 115