85731. lajstromszámú szabadalom • Membrán vízalatti hangok átvitelére

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. __ MAGYAR KIRÁLYI JHI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 85731. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Membrán vízalatti hangok átvitelére. Signal Gesellschaft m. b. H. cég- Kiél. A bejelentés napja 1916. évi november hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1915. évi december hó 16-ika. Jelen találmány membránokra vonatkozik, amelyek hangoknak, különösen vízalatti bangóknak átvitelére szolgálnak és pedig tekintet nélkül arra, hogy a 5 membránt a beérkező hanghullámok gerjesztik és az a felvett energiát a vevőkészülékre viszi át vagy megfordítva, tetszőleges szerkezetű gerjesztő hozza rezgésbe a membránt, amely hangenergiát 0 sugároz a környező vízbe. Mindkét esetben a membrán, ha az gerjesztőt, illetve vevőkészüléket tartalmazó, levegővel töltött teret a szabad víztől elzár, esetleg igen nagy nyomásváltozásoknak van alá[5 vetve. Eddig" efféle membránokat sík lemezek alakjában szokták kiképezni és ha az ilyen lemezeket valamely megengedett nyomásváltozásra kellett méretezni, úgy arány>0 lag nagy falvastagság adódott ki, mert a sík lemezalak nagyobb nyomásokra való igénybevétel esetén rendkívül kedvezőtlen. A találmány lényege az, hogy a mem>5 bránnak azt a részét, amelyen a gerjesztő vagy a vevőkészülék támad, vagyis a membrán közepét vagy a középpontja körüli körfelületét, a membrán befogó peremének felületén kívül rendezzük el. A jO tulajdonképpeni membrán emellett tetszőleges görbületű boltozott felület vagy kúpköpeny alakjában képezhető ki. A membrán azonkívül külön bordák alkalmazása révén kiegészítő merevítéssel is )5 ellátható. A membránnak a találmány .szerinti kiképzése révén sikerül annak az érintőnek, amelyet valamely sugárirányú metszetben a membrán szélére fektetve képzelünk, — a membrán befogó peremezlek síkjához képest nagyobb vagy kisebb 40 hajlást adni és ennek megfelelően, a membrán anyagát a nyomásváltozások kedvezőbben, vagyis inkább húzásra vagy nyomásra és kevésbbé nyírásra veszik igénybe. Ennélfogva a membránnak tó egyébként azonos méretezésénél nagyobb nyomásváltozásokat engedhetünk meg. A mellékelt rajzokban a találmány szerinti membránnak két foganatosítási alakja elektromos gerjesztővel kapcsolat- 50 ban van feltüntetve. Mindkét ábra az egész jeladó készülékház hosszmetszetét mutatja. Mindkét ábrán (A) tetszőleges szerkezetű vibrátor, amely a (D) membrán kö- 55 zepén lévő, röviden támadó felületnek nevezett (C) felülethez van erősíteve. A membrán külső széle (E) karimának van kiképezve és a gerjesztőt tartalmazó (F) készülékház megfelelő karimájához csa- 60 varokkal van hozzáerősítve. A két foganatosítási alak egymástól kizárólag abban különbözik, hogy a készülékházhoz ké pest a (D) membrán az 1. ábrán feltünte* tett alaknál befelé, ,a 2. ábrán feltüntetett 65 alaknál pedig kifelé boltozott. A sztatikai nyomásra való igénybevétel tekintetében rendszerint közömbös lesz, hogy melyik alakot használjuk, az anyag az egyik esetben húzásra, a másik esetben nyo- 70 másra van igénybe véve. A membrán akusztikai hatása szempontjából azonban lényeges különbség van e két foganatosítási alak között és ennek folytán a találmány azon általá- 75. nos alapeszméjét, amely szerint a (C) támadási felületet az (E) szélfoglalat síkján kívül rendezzük el, további előny el-