85712. lajstromszámú szabadalom • Berendezés diapositivek és kinematographiai képeknek nappali világításnál való vetítésére

— 3 — tény, hogy homogén világításnál nincsen színárnyalat, továbbá, hogy minden test olyan színben látszik, amilyet a nappali fehér fényből visszaver vagy szétszór és 5 az elnyelt sugarak ránk nézve hatásnél­küliek. Viszont közismert fénytani tétel az is, hogy a spektrum színeit mechani­kailag ismét fehér, illetve szürkésfehér színné változtathatjuk (fényösszetétel), ha 10 egy köralakú papír lemezre a hét spek­trum színt festjük és ezt centrifugális gépre erősítve, másodpercenként 8—10-szer megforgatjuk, mert valóságban ugyan megmaradnak a színek, azonban az em-15 beri szem már nem tudja megkülönböz­tetni a gyorsi forgás következtében a tár­csán az egyes színeket, hanem azoík&t szürkés-fehérbe összeolvadva fogja látni. Az „E" ábra egy olyan (23) tengelyen 20 forgó tárcsát ábrázol elölnézetben, mely­nek nyolc kör alakú nyílása van, mely nyílások jelen esetben fényáteresztő színes üveglemezekkel vannak befedve és pedig a (32) és (36) nyílás vörös, a (33)) és (37) i5 nyílás sárga, a (34) és (38) nyílás kék, a (35) és (39) nyílás zöld üveglemezzel. Az F) ábra egy hasonló, (41) tengelyen forgó tárcsát mutat háromszögalakú nyílásdk­kal, melyeknél a (42) és (46) nyílás vörös, (0 á (43) és (47) nyílás sárga, a (44) és (48) nyílás kék ós a (45) és (49) nyílás zöld üveglemezzel van befedve. Az E) ábra szerinti (22) tárcsa iigy van a vetítőgép elé helyezve, hogy a vetítőgép sugara 15 mindig csak egy köralakú nyíláson; tud áthaladni, tehát minden esetben csak egy­színű fénysugarat állít elő, míg az F) ábra szerinti (40) tárcsának a gép elé való elhelyezése olyan, hogy egyidőben két­-0 féle színű sugarat lehet vetíteni. Ezen tárcsák használati módját és hatását ké­sőbb fogjuk látni. A (19) ernyőn megjelent vetítőkép, a külső, rontóhatású fénytől olyképpen men-5 tesíttetik, hogy a (20) üveglapra a (21) géppel a (22) tárcsa közbeiktatásával, me­lyet percenként 600 fordulattal forgatunk meg (23) tengelye körül, vörös-, zöld-, sárga- és kékszínű fénysugarat bocsátunk. 0 Fent leírt fénytani törvény szerint a (25) néző nem a színes sugarakat, hanem a fényösszetétel által, mely a (22) vagy (41) tárcsa gyors forgása által keletkezik, csiak szürkés-fehér fényt fog a (20) üveg-5 táblán látni. A külső fény, mely a spek­trum színeiből áll, a (21) gép által vetí­tett színes sugarakban homogén színekbe ütközik, miáltal fényabszorpció keletke­zik és így a külső fény már nem olyan intenzív, hogy hatásával a vetített képet 60 vagy annak élességét rontsa. A (20) üveg­táblán áthaladó színes sugarak legna­gyobb részét és ezáltal azok rontóhatását a (19) felfogó ernyő sárga és a (16) vetítő­háznak vörösre festett belső része vagy 65 abszorpciálja vagy olyan színösszetételek keletkeznek, melyekben a vetített kép a nappali fényben ülő (25) szemlélő közvet­len ránézéssel élesen látni fog. A (21) gép elé a (22) forgószíntárcsa helyébe a (40) 70 színtárcsát is tehetjük, a két tárcsa hatása majdnem egyenlő. A D) ábra szerintii elrendezésnél a (28) vetítőgéppel képet vetítünk a (29) tükör segítségével a (26) vetítőházban elhelye- 75 zett (30) fénytáteresztő, elől flourozott narancssárga üveglapra, mely előtt a (26) ház belülről vörösre festett (27) aknaszerű nyílást befödő (31) közönséges ablak­üvegtábla van elhelyezve, melyre a (21) 80 vetítőgép segítségével a (22) vagy (40) forgó színtárcsán át színes sugarakat ve­títünk, miáltal a C) ábra szerinti elrende­zésnél leírt módon és okokból kifolyólag a nappali világításban ülő (25) néző a (30) 85 ernyőn megjelent képet közvetlen ráte­kintéssel élesen látni fogja,' A G) ábra olyan elrendezést mutat, ahol az (52) képfelfogó ernyő — jelen esetben mindkét oldalán flourozott narancssárga 90 üveglap — teljesen szabadon áll. Ha mint az ábrán feltüntetett, egymáshoz szög­alakban felállított (50) ós (51) vetítőgépek kel a (22) vagy (40) tárcsákon át fentebb leírt módokon színes fénysugarakat A^e- 95 títiink, akkor ezen színes sugaraik az (52) ernyő előtt és magán az, ernyőn is egy intenzív szürkés-ibolyakékes színfoltot ké­peznek és ha ezen színfoltba az (53) ve­títőgéppel — melynek fényforrása fele 100 akkora, mint az (50) vagy az (51) vetítőgép fényforrása — képet vetítünk, akkor ab­ban a vetített kép aj C) ábra szerinti el­rendezésnél a felemlített fénytani hatások alapján közvetlenül és élesen látható 105 lesz. Szabadalmi igények: 1. Berendezés diapozitívek és 'kinemato­grafiai képeknek nappali világításnál való vetítésére, jellemezve zárt térben 110 felállított sárgára festett fényt át nem ereszitő képfelfogó ernyőre való kép­vetítésnek és ezen vetített képnek nap­pali természetes vagy mesterséges fénynek kitett síktükörben vagy sík- 115 tükrökben való letükröz,ése által.

Next

/
Oldalképek
Tartalom