85675. lajstromszámú szabadalom • Gép, magok, különösen napraforgómagok héjtalanítására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85675. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Gép, magok, különösen napraforgómagok héjtalanítására. Priiicz Testvérek Vasöntöde és Gépgyár R.-T. cég: Szatmár. A bejelentés napja 1922. évi december hó 14-ike. Magok héjtalanítására eddig kőjárato­kat használtak. A magok a köveknek megfelelő kiképzésű csatornáiban súroló hatásnak tétetnek ki, ami által azoknak 5 hüvelye meghasad, mire a forgókő centri­fugális ereje a héjtalanított magbelet, a héjat és azokat a magokat, melyekről a héj nem vált le, egy csatornán át kiröpíti. Az említett részekből álló keveréket ven­[) tilátor légárama éri, melynek célja, hogy a héjat a béltől, valamint a nem héjtala­nított magoktól elválassza. Ezen ismert gépeknek számos hátránya van. 3 A gépek nem alkalmasak különböző nagyságú magoknak egyidejű héjtalaní­tására. A kő járat ugyanis mindig egy bizonyos átlagos magnagyságra van beál­lítva. Ennek folytán ezen közepes méret­) nél nagyobb magok széjjelnyomatnak, míg a kisebb magok héjtalanítás nélkül távoznak. A gép tehát egyrészt a magokat elronesolja, másrészt rossz hatásfokkal dolgozik. 3 Ezenkívül a gépek karbantartása költ­séges és az üzemnek gyakori megszakítá­sát teszi szükségessé. A kövek ugyanis gyorsan kopnak, illetve csatornáik mag­töredékkel betömetnek. Ennek folytán a ) kövek gyakori, nagy szakértelmet igénylő élezést (vágást) igényelnek. Tökéletlen továbbá a héjaiknak fúvó­szél útján való kiválasztása is, mert a fú­vás szabadban történik és így az egyes > alkatrészeiknek tökéletes szétválasztása ki van zárva. Ezenkívül a héjak a munka­helyiségben szétszóródnak és azt bepisz­kítják. Végül a köveknek függőleges tengelyei célszerűtlenül és rossz hatásfokkal víz- 40 szintes közlőműtengelyről hajtatnak. A találmányt képező géppel mindezen hátrányok kiküszöböltetnek. A találmány abban áll, hogy a magok feltárását verő­léces dobban, tehát nem súrlódás, hanem 45, ütődés útján végezzük, aminek első sor­ban az az előnye, hogy a lehulló magok nagyságuktól függetlenül egyaránt jól dolgoztatnak fel. A gépnek könnyen el­tömődő és így gyakori javításra szoruló 50 részei nincsenek. Elkopott vagy egyéb okból tönkrement alkatrészek minden szakértelem nélkül, készletben tartott pót­alkatrészekkel cserélhetők ki. A verőlécek tengelye vízszintes és így a közlőműten- 55. gelyről könnyen hajtható. Az osztályozást rosta és szél útján, zárt térben végezzük, ami által tökéletes szétválasztást érünk el. A mellékelt rajz a találmányt képező gépnek egy foganatosítási alakját vázla- 60 tos függőleges metszetben mutatja. A magokat az (a) henger a (b) dobba táplálja, melyben a (c) verőlécek forog­nak. Ezeknek centrifugális ereje a mago­kat a dob köpenyéhez veri és egyúttal a 65-magokat, a róluk levált héjat, valamint a héjtalanítás folytán keletkező apróbb törmeléket és darát a (d) csatornán át ki­röpíti. Hogy a törmelékek és a dara, te­hát értékes részek a héjjal együtt ki ne 70 fúvassanak, az egész keverék az (e) ros­tára kerül, mely a törmelékeket és dará­kat különválasztva elvezeti, míg a belek és héjak az ismert szerkezetű (f) aszpirá­torba kerülnek, melynek különböző üt- 75. közői és vezető csatornái között szívó lég­áramnak vettetnek alá olyképpen, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom