85614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges képződményeknek viszkózéból való előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. VAffTAR KIRÁLYI jraggjjg SZABADALMI BIRÓSÁ® SZABADALMI LEÍRÁS 85614. SZÁM. — XIYa/1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges képződményeknek viszkózéból való előállítására. Borzykowski Benno vezérigazgató Charlottenlmrg. A bejelentés napja 1913. évi május hó 24-ike. Elsőbbsége 1912. évi december hó 21-ike. Ismert eljárások szerint savak, illetve ásványi sók oldatai a viszkózét szilárd alakban, fonalak, filmek stb. alakjában lecsapatják. Ezek a termékek azonban tö­» kéletlenek és nem felelnek meg az összes követelményeknek; idővel ugyanis több­nyire zavarosak, törékenyek lesznek, el­vesztik fényüket és nem í'esthetők meg egyenletesen, ami a cellulosexanthogena-I tok bomlási termékeinek és a kénnek a fonal belsejében való egyidejű lerakódá­sának tudható be. Ezt a hátrányt azáltal igyekeztek ki­küszöbölni, hogy a szokásos lecsapató fürdőkihözí több vegyértékű alkoholokat, pl. glukózét, sőt zsírsavakat is adagoltak nagy mennyiségben vagy pedig a mester­séges termékeiket ként lekötő sókkal utá­nakezelték. A jelen találmány alapját az a meglepő megfigyelés alkotja, hogy szerves nitroso­bázisoknak, pl. a p.-nitroso-diinethyl-, illetve diaethylanilinnek stb. vagy ezek sóinak a viszkózé szokásos lecsapató sze­reihez, pl. közömbös vagy savas oldatban levő alkalichloridekhez, sulfátokhoz való hozzáadása által, a keletkezett termék iparilag igen értékes tulajdonásgokat nyer. A nitrosoanyagoknak a hideg vagy meleg lecsapató fürdőkbe csekély meny­nyiségben való hozzáadása is megakadá­lyozza már a cellulosexanthogenatoknák a kén kiválására vezető bomlását, ameny­nyiben oxidálás ellen megvédi azokat és a lecsapatott képződmény, legyen az fo­nál vagy film stb. már nedves, nyers álla­potban is nagy fénye, átlátszósága és nagy szilárdsága által tűnik ki. A viszkózé fonásánál a fonalaikat a ke­ringésben levő említett lecsapató fürdőből 40 való távozásuk után közvetlenül csé­vékre vagy motollákra vezethetjük, me­lyek gyenge alkaliás, pl. nátriumszulfid fürdőben forognak, mi mellett kénmente­sítés lép fel, egyidejűleg azonban az em- 45 lített bázisok az oldatból lecsapatnak és a fonalak felületén amidobázisokká, pl. p.-amidodimethyl-, illetőleg diaethylani­linná stb. redukáltatnak és mint ilyenek folytonosan védőréteget alkotnak. Egy- 50 úttal megakadályozizák a kapilláris fo­nalak összeragadását is, miáltal finom se­lyemtapintatú fonadékot kapunk. Híg sa­vakkal való utókezelésnél cellulozehydrát képződik és egyúttal az amidobázisofc sók 55 alakjában oldatba mennek át. Ez utób­biak a savfürdők dúsítása után értékes melléktermékek alakjában visszanyer­hetek. A jelen találmány szerinti eljárás útján 60 a viszkózéból kapott termékek nagy fé­nyük és selyemtapintatukon kívül igen tiszta színük és nagyfokú szilárdságuk ös rugalmasságuk által tűnnek ki, mely tu­lajdonságok az ilyfajta selymet az összes 65 textilipari célokra, főleg a szövés céljaira teszik alkalmassá, mivel ez a selyem nemcsak vetülék-, hanem láncanyag gya­nánt is használható és nagy szilárdsága és nyúlékonysága folytán az összes köve- 70 telményeknek megfelel. Levegőn és rak­tározásnál a kész termék tulajdonságait és külsejét egyáltalában nem változtatja és egyenletesen is megfesthető. A lecsapató fürdők összetétele termé- 75 szetesen különféle lehet. Az alábbi példa az eljárás célszerű fo­ganatosítási módját ismerteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom