85605. lajstromszámú szabadalom • Készülék a vasuti kocsik gőzfűtő berendezéseinél s fővezeték
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85605. SZÁM. — Y/b. OSZTÁLY. Készülék a vasúti kocsik gőzfütő berendezéseinél a fővezeték víztelenítésére. Alex. Friedmann cég- Wien. A bejelentés napja 1922. évi iebruár hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1921. évi március hó 2-ika. Ismeretes, hogy a vasúti kocsik gőzfűtő berendezéseinél a fővezeték víztelenítésére jelenleg használt készülékek üzem közben nem eresztik ki az egész csapadékvizet, 5 hanem ezeknek inkább az a céljuk, hogy a befűtéskor a hideg vizet és a fűtés befejezte után a lehűlt vizet eresszék ki. Üzem közben való teljes kiürítés, a kiürítő alkalmas szerkezete esetén, lehetséges lenne 10 ugyan, azonban igen kevéssé lenne gazdaságos, mert ez esetben a forró vizén kívül friss gőz is kénytelen lenne kiáramlani. Ennekfolytán a fővezetékben, üzem közben, rendszerint nagyobb vízmennyiség 15 van jelen, mely a fűtőkészülék működését befolyásolja és hasznosan nem értékesíthető. A jelen találmánnyal, mely célszerűen alkalmazható olyan fűtőberendezéseknél, 20 melyeknél a fűtőtestekben keletkező csapadékvíz a szabadba távozik, lehetővé van téve, hogy a fővezetékben képződő csapadékvíz, üzem közben, a fűtőtestekbe jusson be és'ezzel nem csak a fővezeték víztelenít-25 fessék, hanem a benne volt meleg csapadékvíz fűtési célokra is értékesíttessék és pedig oly módon, hogy a víz befagyása a fűtővezetékekben elkerültetik. A találmány szerint ez azáltal történik, 30 hogy a fővezetékből két út ágazik el, melyek egyikét a gőz, másikát túlnyomóan a csapadékvíz használja, úgy hogy sohasem jut egyedül víz a fűtőcsövekbe. Ez a két út a fűtőberendezésnek vagy be-85 vezetőcsövében vagy beeresztő szervében ismét egyesülhet. A mellékelt rajzon: az 1. ábra a találmány tárgyát vázlatosan ábrázolja, a 40 2. ábra az új készüléket külön csapadékvíztartály (kondenzfazék) alkalmazása mellett mutatja, szintén vázlatosan, a 3. ábra annak egy célszerű fogana.tosítási példáját és a 4. ábra egy olyan foganatos ít-ási példáját tünteti fel szintén váz- 45 latosan, melynél a gőz és a víz számára szolgáló két út közvetlenül a fűtőrendszerbe torkol. Az ábrákon (a) jelöli a fővezetéket és (b) a kondenzfazekat. Az (a) fővezetékből, ill. 50 a (b) kondenzfazékból két út indul ki, melyek egyike, (c) a gőz, míg másika, (d) a víz számára szolgál. A két út az (e) bevezetőcsőben egyesül, vagy pedig külön vezet az (f) fűtőrendszerhez (4. ábra). Ha 55 gőzáramlás van, akkor vagy a természetes áramlási ellenállások, vagy beiktatott mesterséges ellenállások, keresztmetszetváltozások vagy irányváltozások folytán, nyomásesés jön létre a gőz számára szolgáló 60 (c) útban, mely a (d) és a (b) térben, a víz felszínében különbséget létesít, úgy hogy a víz a magasabban fekvő (e) bevezető vezetékbe juthat be, ahonnan azt a gőz magával viszi a fűtőrendszerbe. A fűtőtestekbe 65 ily módon bejutott csapadékvíz azután, ismert módon, ama lejtősség szerint, melyet a fűtőtesteknek, ill. az egész fűtőrendszernek adtunk, a szabadba távozhatok. 70 A fővezetéknek, ill. a kondenzfazéknak a fűtés beszüntetése (elzárása) után való víztelenítése ekkor ugyanolyan módon történik, mint eddig. Szabadalmi igények: 75 1. Készülék a vasúti kocsik gőzfűtő berendezéseinél a fővezeték víztelenítésére, azáltal jellemezve, hogy két (c, d) út