85577. lajstromszámú szabadalom • Nyomóminta színnyomógépek számára

Megjelent 1934. évi április hó 16-áii. ' MAGYAE KIKÁtYI jgjfSpfc SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 85577. SZÁM. — XIV/e. OSZTÁLY. Nyomómiuta színnyomógépek számára. The Congroleum Company cég- Philadelphia. A bejelentés napja 1917. évi február hó 8-ika. A jelen találmány színnyomógépekhez való nyomómintákra vonatkozik, amelyek festékeknek, főként viaszosvászonra, linóleumra és hasonló szövetekre való felnyom-5 tatására szolgálnak. A találmány célja a nyomóminták szerkezetének egyszerűsbítésében, valamint abban áll, hogy a festéknek a mintáról a benyomtatandó szövetre való tiszta és pontos 10 átvitele biztosítva legyen. Az egyes szegékből összeállított nyomóminta úgy van berendezve, hogy mindegyik szeg meghatározott mennyiségű festéket vesz fel és a lényegileg négyzetes keresztmetszetű sze-15 gek az előkészített szöveten köralakú lenyomatot állítanak elő. A mellékelt rajzon az 1. ábra két egymásmellé helyezett nyomóminta alulnézete, a 20 2. ábra a minta függélyes metszete, a 3. ábra a minta egy részének nagyobb léptékű alulnézete, a 4. ábra ugyanennek nagyított oldalnézete, az 25 5., 6. és 7. ábra a festéknek a szegekre! való felvitelét és a viaszosvászonra vagy más eféle szövetre való átvitelét tünteti fel, a 8. ábra a szegek véglapjainak és az álta-30 luk előállított lenyomatoknak felülnézete, a 9. ábra a nyomóminta egy részének távlati képe, a 10. ábra egy benyomtatott fe'lületrészlet felülnézete, míg a 85 11., 12. és 13. ábra a szegek módosított kiviteleit mutatja. Viaszonvászon benyomtatására eddig rendszerint oly mintákat használtak, amelyek egymástól bizonyos távolságban elren-40 dezett párhuzamos bordákból álltak. A mintát a bordák bizonyos részeinek kivágása által állították elő, úgyhogy a minta által a viaszos vásznon létesített lenyomat hosszú és rövid vonásokból volt összeállítva. A találmány szerint ellenben a 45 mintát köralakú festékfoltok alkotják, amelyek egyenletesen vannak az alapfelületen elosztva. A festékfoltokat előállító szögek olyan elrendezéssel bírnak, hogy a festékfoltok egymást érintik. Jobb áruknál kívá- 50 natos, hogy lehetőleg nagy felület legyen benyomtatva, mimellett az is lényeges, hogy a szegek lenyomatai lehetőleg egyenletesek legyenek és a minta ne mutasson megszakításokat. 55 A (2) szegek az (1) fémlemezzel egy darabban vannak előállítva s ez utóbbi a (3) tömbhöz van alkalmas módon erősítvei. A mintát több ilyen egymásmellé helyezett lemez alkotja. Egy-egy cm hosszú- 60 ságon rendszerint öt ilyen szeg van felhelyezve oly módon, hogy a szegek közötti hézagok a szegek vastagságával egyenlők. Mint a 3., 8. és 9. ábra mutatja, a szegek keresztalakú szelvénnyel képezhetők ki, 65 azonban a 11. ábra szerint a szeg keresztmetszete négyszögletes és minden oldalfelülete homorú is lehet. A 12. ábra szerinti kivitelnél a szeg minden oldalán négyszögletes mélyedés van alkalmazva. A sze- 70 géknek ezen kiképzése folytán a szegek végeire felvitt festék, mint az 5. ábra mutatja, könnyebben hozzátapad a szegek oldallapjaihoz, mintha az oldallapok simák volnának. Hogy a szegek szilárdab- 75 bak legyenek, az (1) lemezhez erősített végükön meg vannak vastagítva (2. és 4. ábra). A szegek a betűfémhez hasonló ötvözetből öntetnek. A szeges minta előállításához olyan kölyűt használunk, amely a 80