85568. lajstromszámú szabadalom • Elektromos lemez kondenzátor
Megjelent 1934. évi április hó 16-ái i. ' MAGYAR KIRÁLYI ÍS^H'% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85568. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Elektromos lemezkondensátor. Dr. Dóriiig- Walter mérnök Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1922. évi december hó 30-ika. A találmány tárgya lemezes kondensátor, mely egymásra fektetett és csomaggá összeszorított váltakozó fém- és szigetelőlemezekből áll, megkülönböztetésül oly kon-5 densátoroktól, amelyeknél sík szigetelőlemezek, vagy hengerek két oldalukon reácsapott, ragasztott, vagy egyébként alkalmazott vékony fémréteggel vannak szilárdan összekötve és egymástól bizonyos 0 távolságokban olaj fürdőbe vannak helyezve. A váltakozva egymásra fektetett és csomaggá összeszorított szigetelő- és fémlemezékből álló lemezes kondensátorokban me-5 léggé változó energiaveszteség igen bizonytalanul vezethető el egyenletesen, úgy hogy a csomagokon belül könnyen keletkeznek melegfészkek, amelyek a kondensátor átütésére vezethetnék. A jobb me-0 legel vezetés céljából tehát hullámos, vagy púpókkal ellátott fémlemezeket alkalmazták, úgy hogy csatornák keletkeznek, amelyéken át a hűtőanyagnak, pl. olajnak keringenie kellene, hogy a meleget egyenlete-5 sebben vezesse el. Mivel azonban adott térfogat mellett kellő kapacitás elérése céljából a szigetelőlemezek közötti távolságot a bordáknak, vagy púpoknak nem szabad túlságosan növelniök, a bordák vagy pú-0 pok által létesített igen szűk csatornák nagy súrlódási ellenállást fejtenek ki az olaj átáramlásával szemben. A gyakorlatban ezen bordák vajgy púpok csupán 1— 1.5 mm magasak lehetnek. Ha ezeket 4—5 5 mm-re növelnők, úgy adott térfogat mellett a kondensátor kapacitása legfeljebb tizedrészre csökkenne és pl. szikratávírók nagyobb állomásain a kondensátor-telepek az eddigieknél is nagyobbak és költsége-0 sebbek lennének. A találmány szerinti lemezes kondensátornál ezen hátrányt elkerüljük. A rajzban a találmány szerinti kondensátornak két példaképem megoldása van vázlatosan feltüntetve. 45 Az 1. ábra szerint az (1) sírna fémlemezek közé tetszőleges alkalmas szigetelőanyagból álló (2) szigetelőlemezek és az ugyancsak szigetelőanyagból álló (3) terpesztődarabok vannak helyezve, melyek 50 a kisülés kúszó útjának növelése céljából előnyösen bordázottak. Az (1) fémlemezek közötti távolságot közelítőleg úgy választjük, hogy a fémlemezek közötti átülőfeszültség ugyanakkora, mint a szigetelő- 55 lenjezek átütőfeszültsége. A lemezekből álló csomagot (4) homloklemezek és (5) húzócsavarok segélyével erősen összeszorítjuk. Az alsó (5) húzőrudak egyidejűleg a (2) szigetelőlemezek alátámasztására is szolgál- 60 hatnák. A hűtés ezen megoldásnál, vagy a külső levegő, vagy pedig" ventilátor, vagy hasonló által keresztül fúvatott légáram segélyével történik. Az ábrán alkalmazott plus és minus jelek mutatják, hogy a fém- 65 lemezek váltakozva a pozitív és negatív sarkon fekszenek. Az áram hozzávezetése a rajzban fel nem tüntetett tetszőleges módon történhetik. A 2. ábrában a (6) fémlemezek között 70 fekvő (7) szigetelőlemezek távolságát megszabó (8) terpesztődaraboknak nem kell szigetelőanyagból állaniok, hanem fémből is lehetnek, mert a velük összekötött fémlemezek ugyanazon sarokkal vannak kap- 75 csolva. Az 1. ábrában feltüntetett kondensátortől eltérőleg ugyanis két egymás mellett fekvő lemez ugyanazon polaritású kapocshoz van kötve, amint ezt a plus- és minus-jelek mutatják. A terpesztődarabok 80
