85554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű ócskagummi regenerálására és raffinálására

Már egy félórai verés után a massza homogén lett. Egy óra után az elegy emuisiószerű lett, a szabad kén a kaucsukból kilugozódott 5 s részben kolMdális alakban van az oldatban, részben pedig a kénammoniumban van oldva. A további megmunkálás a végcéltól függ; az elegyet pl. hideg víz hozzákeverése 10 által a verés folytatása közben lehűtjük, nyomás alatt szűrve, a folyadék és a részben kolMdális, részben kénammoniumban oldott kén főtömegétől1

megszabadítjuk vagy a ként az emulsióból1

organikus kénoldó-15 szerekkel vonjuk ki. A kaucsukmasszát ezután ugyanazon dispergálószerekkel, de több alkati jelenlétében másodszor is megdolgozzuk néhány órán át, miáltal az anyagban chemiailag kötött kén egy részét 20 is eltávolítjuk. Ha az alkali mennyiségét 10°/o-ra fokozzuk, már egyszeri veréssel is a (szabad és kötött) kéntől majdnem teljesen megszabadított regenerátot kapunk. Alkálilúg és am-25 monsulfid helyeiL közvetlenül alkalisulfid is használható. 10 sr. bensői vagy xylbl és 5—10°/o maró alkali alkalmazásakor a kém kivonása ammonsulfid stb. nélkül is sikerül. 30 Kitűnt továbbá, hogy a vulkanizált lágygumi már alkali nélkül és hideg veréssel is kellően! dispergálható vízben, ha a fentnevezett dispersiógyorsítószerek egyikét, melyek gyanánt kolloid anyagok, mint ko-35 lofonium, enyv, gelatine, kaséin, fehérje, stb. is alkalmasak, az említett szénhydrogének 5—10o/o-ával alkalmazzuk. Bármely alkali jelenléte azonban a műveletet mindenesetre gyorsítja. / 40 2. példa. 100 sr. vízben 1—3 sr. enyvet és 3—5 sr. phenolt vagy kresólt oldunk s 5—6 sr. pelyhes vagy porított lágykaucsukkál 100— 110°-nál az 1. példa szerint verjük. 3—4 45 órai verés után finom kaucsükemulsió jön létre, a kén a vízben kolloidálisan oldva van. A ként az 1. példa szerint eltávon litván, a masszát szerves savakkal kezeljük; az ammóniákkal való neiutralizálás 50 után kapott regenerál szárítva rendszerint már közvetlenül használható adalék gyanánt új kauc&ukelegyekhez. Elemzések igazolják, hogy ilyen egyszeri 4—3 órás, megmunkálás után a regenerát 55 már nem tartalmaz szabad ként, hanem1 csali 6.2o/o kötött ként; további 6 órás' megmunkálási után a kötött kén mennyisége 3.4°/o-ra csökkent. Az eredeti nulladék 8.6»/o összes és 2.80/0 acetonoldható ként tartalmazott. Szövettel vagy rostanya- 60 gokkal kevert ócskagumi (autóköpeny, abroncs stb.) feldolgozásakor előbb az apró hulladékot 100—110°-nál 30o/0

-os alkálilúggal vagy 50o/o-as, chlorzinkoldaittal addig kell verőmalomban megdolgozni, 65 amíg e rostrészek féloldódtak. A kaucsukmasszát ezután a folyadéktól szűrés vagy centrifugálás révén elkülönítve (s chlorzink használata után meg is mosva), a feni jelzett módon dolgozzuk fel tovább. 70 _ Dispergáló közeg gyanánt víz helyett organikus oldószerek (benzol, homologjai, benzin, petróleum, olajak, chtorszénhydrogének stb.) használhatók, gyorsító kolloid gyanánt pedig gyantát (pl. kolophonium), 75 resinatot, oleatot, naphtendisulfosavakat, zsírsavakat, zsírokat stb. használhatunk. Azí adaléknak a dispergáló közegben oldhatónak kell lennie. Ilyen feltételek mellett a regenerálást már szobahőmérséken is el' 80 lehet végezni. 1 3. példa. 100 sr. vízben 10 sr. dichlorhydrint keverünk el (csak 0.9 sr. oldódik) s 1—2 sr. gyanta-vagy zsírsav-, vagy naphtendisulío- 85 sav-szappant adunk hozzá. 10—20 sr. keménygumilisztet keverve be, az elegyet kb. 100°-nál 2—5 órán át verjük. A keménykaucsuk igen finom d is persióvá alakult s, részben kénteleníttetett, amire a fél- 90 lépő kénhydrqgénszag is vall. A további feldolgozás az 1. példa szerint történik. Ezen eljárást azonban úgy is módosíthatjuk, hogy a keménygumilisztet előbb egy duzzasztószerben felduzzasztjuk vagy 95 azzal hengerek közt homogenizáljuk s ezt dolgozzuk fel tovább a fenti példák egyike szerint. A dispergáló folyadékok a kén és vegyületei eltávolítása után újból használhatók, 10 a dichlorhydrin stb. destilláMssal nyerhető vissza. Az 1. példa szerinti regenerálás és kimosás elvégeztével alig vagy nem oldható, de néhány szénhydrogériben felduzzadó ter- 10 mékhez jutunk. Az oldhatatlanság azzal magyarázható, hogy a keményvulkanizáláskor a kaucsukmolekulák polymerizációja is fellép s a kén részben e polymerizáció katalysatora gyanánt szerepel, részben pe- 11 dig a kaucsukmolekulákhoz rakodva, a polymerizált kaucsukban oldódik. Hasonló polymerizációjelenség lép fel akkor is, ha mesterséges vagy természetes kaucsuk, különösen némely synthetikus 11 kaucsuk hosszú ideig fényhatásnak van ki-