85546. lajstromszámú szabadalom • Tekercselőgép

— 2 — melyek a tekercselendő fonalat a (B) tengelyen vagy magon kellő helyzetbe fektetik. Az egyik vezető, melyet a (C) görbe tárcsa mozgat, a sodronycsavarulatokat 5 fekteti a (B) magra, míg egy vagy több további vezető, melyek a (C) görbe tárcsa által működtetnek, szigetelőanyagot, mint pl. cérnát vagy pamutot, fektet a sodronycsavarulatok rétegei közé. Elektromos csé-10 véknek ilymódon való előállítása a korábbi 65121. számú magyar szabadalomban van ismertetve, melyben a tekercselőkészülék szintén le van írva és ennek következtében e helyen nincs részleteseb-15 ben ismertetve. A jelen találmány különösen a sodronyvezető harántmozgatására való szerkezetre vonatkozik és ezen szerkezet a szigetelőanyagot vezető szerkezet elrendezésével nincs szoros összefüggés-20 ben. Magától értetődik tehát, hogy a jelen találmány szerinti vezetőszerkezet oly gépeknél is alkalmazható, melyek csak egyetlen vezetővel bírnak, különösen csévetekercselő-gépeknél, melyek főcélja 25 abban áll, hogy az egyes csavarulatok egymáshoz viszonyítva igen pontosan és egyenletesen fektettessenek. Az (A) keret oldalához egy (H) tartó van erősítve, melyből két egymással pár-30 huzamos vízszintes (i, i') rúd nyúlik ki (1. ábra). Ezen (i, i') rudakon két hengeres (k, k') hüvely csúsztatható, mely hüvelyek a (K) kar által vannak összekötve. A (k) hüvely az alsó (i) rúdon szabadon 35 foroghat, amennyiben a (K) kar alsó végén egy (k2) hengeres csapágyban forgathatóan van ágyazva és egy kétágú (K') karhoz van erősítve, melynek felső részén az (L) sodronyvezető van elrendezve. Az 40 (J-) vezetődarab két ága között egy (1) hornyolt vezetőkerék ven ágyazva, míg a vezetődarabnak fölfelé nyúló (1') karja egy forgathatóan ágyazott (12) segéd-vezetőkereket tart. A (w) sodrony vegy egyéb 45 a (B) tengelyre föltekercselendő anyag a tápláló tartójától (mely rendesen a gép fölött van elrendezve és a rajzon nincs feltüntetve) a hornyolt (12) kerék alatt halad el és innen az (1) fővezető-kerék köré 50 fektetve a (W) csévéhez halad. Az (1) vezetőkerék a (W) cséve felületéhez az egész tekercselés közben hozzáfekszik és amint a rétegek képeztetnek és a cséve átmérőjét növelik, az (L) vezetődarab a (B) *5 tengely középvonalától eltávolodik és pedig a (K') csuklós kar lengő mozgása mellett. Az (L) harántvezető fentleírt szerkezete csévetekercselő gépeknél általánosan ismeretes és a találmány tárgya ezen szerkezethez nincsen kötve, amennyiben bármely más e célnak megfelelő szerkezet a fentleírt szerkezet helyett használható. A (H) tartótól egy (H') kar nyúlik ki, mely a (C) görbe tárcsa előtt fekszik és a (h) aggyal van felszerelve (1., 4. és 5. ábra). Az (M) kar vagy emeltyű egy vele szilárdan összekötött (m) csappal van ellátva, mely a (h) agyban van ágyazva, úgy hogy az (M) emeltyű ezen (m) csap körül lengő mozgást végezhet. A 2. ábra az (M) emeltyűt oldalnézetben mutatja, melyből látható, hogy annak alsó része lényegében (U)-alakú, melynek egyik (m') ága fölfelé meg van hosszabbítva. Az (M) emeltyű U-alakuan meghajlított részétől egy villaalakú (m2) kar nyúlik le, mely az (m3) függélyes hasítékkal bír. Az (M) emeltyűnek fölső (m') karja a függélyes (m4) hasítékkal van ellátva, mely kb. annak egész hosszán végigterjed. Az (M) emeltyű alsó (m2) karja a (C) görbe tárcsával áll kapcsolatban, hogy az (m') kar lengő mozgásba hozassék, mely kar a következőkben leírandó kapcsolatok által a (K) tartókarra vagy szánra és az (L) vezetődarabra ide-oda menő mozgást visz át. A (H) tartó (H') karján egy (N) vezeték van megerősítve (2. és 3. ábra), melynek (n) T-hornyában egy négyszögalakú (O) rúd vagy szán van vezetve. A 4. ábrán feltűntetett alaprajz szerint az (N) vezeték kengyelalakú és két hátrafelé nyúló (n2, n2) karral bír, melyek egy négyszögletes (n3) tuskóvá vannak egyesítve. Az (n3) tuskó a (H') kar egy (h') hornyába van beillesztve és a (h2) csavar segélyével van odaerősítve, mely hátulról az (n3) tuskóba van csavarva. Az (O) szán (o) nyílásán az (o') csap megy keresztül, melynek belső végén egy (o2) tuskó lengethetően van fölszerelve; utóbbi helyzetében a csap (o3) végének duzzasztása által van tartva. Az (o') csap (o4) pereme az (O) szán mellső felületéhez támaszkodik és az (N) vezeték vízszintes (n4) hasitékán nyúlik keresztül (2. ábra). Az (o') csap mellső végén az (o5) görgő forgathatóan van ágyazva, mely görgő a (0) görbe tárcsa kerületén kiképezett csavarvonalalakú (c') horonyba kapaszkodik. A (C) tárcsa az (o5) görgő útján az (O) szánra akként hat, hogy azt (N) vezetékében ide-oda mozgatja és az (o') csap belső végén levő (o2) tuskó az (M) emeltyű alsó végén kiképezett (m3) hasítékába kapaszkodik, hogy az (M) emeltyűt (m) csapja körül lengesse. Ezen szerkezet