85533. lajstromszámú szabadalom • Berendzés másoló távírók számára

A találmány szerinti készülék a következő részekből áll (1. és 2. ábra). Egy szilárdan álló (A) fényforrás, mely két (F) hasítéknyíláson át egy-egy fény-5 sugarat bocsát keresztül, két (C) tükörberendezésből, melyek az említett két fénysugarat az o'scillograf-tükörbe küldik és pedig mindegyik oldalról egyet. Két (D) optikai berendezésből, mely a fényforrás-10 ból kiinduló fénysugarak összegyűjtésére szolgál, egy (E) objektívből, mely az oscillograf-tükörből kiinduló fénysugaraknak a fényérzékeny papíron való összegyűjtésére szolgál, a szükséges (F) sza-15 bályozható nyílásokból, melyek a fénysugár szabályozására szolgálnak és a fényérzékeny papírnak az adóállomáson levő, az írást vagy rajzot hordó fémhengerrel szinkron mozgatására szolgáló (Gr) 20 készülékből. A berendezés működésmódja a következő: A fent nevezett (G) papírvezető készülékre fényérzékeny anyagot (papírt, fil-25 met, stb.) erősítünk és a (G) készüléket megfelelő hajtómű segélyével forgó és tengelyirányú haladó mozgásba hozzuk. Az egész egy fényáthatlan (II) tokba van zárva, melynek oscillograf-tükör felé for-30 dított oldala egy vékony, függélyes (K) hasítékkal van ellátva. Az oscillograf mágnestekercsébe vezetett áram ingadozásai alapján a tükör megfelelő mozgásnak indul. Az oscillo-35 graf-tükör a beléje vetített két fénysugarat a (H) tok felé vetíti vissza. A tükör lengéseinél ezen fénysugarak a vízszintes síkban szintén lengenek és pedig a függélyes (K) hasítékra keresztirányban, úgy, 40 hogy minden esetben egy fénysugár a hasítékon keresztül haladva, a fényérzékeny papírra esik. Az eredeti írás vagy rajz, melyet másolni óhajtunk, közvetlenül vagy közvetve 45 ugyanabba az áramkörbe van beiktatva, mint az oscillograf-tekercs és egy különleges megszakító és áramzáró berendezés által az áramkörben a kivánt impulzusokat hozza létre, amint az részletesen le 50 van írva a fentemlített (P.—5297) alapszámú szabadalmamban. Amint a fénysugárnyaláb, mely egy alkalmas (E) lencserendszeren át a fényérzékeny papíron egy gyújtópontban 55 egyesíttetik, a (K) hasítékon átmegy, a fényérzékeny papír egy pillanatra megvilágíttatik, miáltal ezen az írás vagy kép egy elemi jelének megfelelő pont képződik. A (K) hasíték nyílása, illetőleg az (E) lencse alakja szabja meg az elemi 60 jel nagyságát és alakját. A kép, vagy írás reprodukálása ennélfogva az eredetinek megfelelő számú elemi jelnek a felfogó papíron való előállításával történik. 65 Hogy lehetőleg sok elemi jelet kaphassunk az oscillograf-fevevőnek bemutatott kiviteli alakja kettős tükör- és lencseberendezéssel van felszerelve. A 3. ábra vázlatos feltüntetése a kettős 70 optikai rendszernek, mely a két (1, 1') fénysugarat a (B) oscillograf-tiikörre mindkét oldalról vetíti és pedig a két (C, Cl) tükör segélyével; a fénysugarak a (B) tükörre vannak fókusozva. Ha az 75 oscillograf tekercsén, melynek mágneses mezejében a (B) tükör fekszik, áram nem megy keresztül, akkor ez a tükör nyugalomban marad és a (C) tükörből jövő fénysugár a (Cl) irányban, míg a (Cl) 80 tükörből jövő fénysugár a (C) irányba vetíttetik vissza és így a (K) hasítékba nem jut fénysugár. Mihelyt azonban az oscillograf-tükör lengésbe, jön, a róla visszavetett fénysu- 85 garak is oseillálnak és pedig vízszintes síkban oly módon, hogy a (Cl) tükörből jövő fénysugár az (a) és (al) pontok között és a (C) tükörből jövő fénysugár a (b) és (bl) pontok között leng ide-oda. 90 Az oscillograf-tükör egy adott kilengésének, melyet az oscillograf-tekercsen átmenő áramlökés hoz létre, az (a—al) és (b—bl) lengések bizonyos nagysága felel meg. Ezen kilengések úgy állíthatók be, 95 hogy mindkét fénysugár a (K) hasítékon keresztül megy és a készülék tengelyében elhelyezett (E) gyűjtőlencsén, úgy, hogy a fényérzékeny papírra, vetíttetik. Az egyik fénysugár a hasítékon az egyik ol- 10 dalról a másik fénysugár pedig a másik oldalról leng keresztül; ez az, amit fentebb úgy jeleztem, hogy a lengő fénysugarak egymást átfedik. A lengések kellő beállítása által elér- 10 hetjiik, hogy a két fénysugár lengésének visszatérő pontja (tetőpontja) a (K) hasíték nyílásába esik, vagy a lengések oly nagyra vehetők, hogy a fénysugarak a (K) hasítékon keresztül lengenek, úgy, 11 hogy odamenet és visszamenet is egyszer keresztülhaladnak a hasítékon. Az előbbi esetben minden fél kilengésénél a papíron egy elemi jel állíttatik elő, tehát minden egyes áramimpulzusnál két jel, míg a má- 11 sik esetben egy-egy jel képződik a papi-