85529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem oxidálódó villamos vezetők előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85529. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Eljárás nem oxidálódó villamos vezetők eló'állitására. Western Electric Company Limited cég1

London. A bejelentés napja 1914. évi július hó 18-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1914. évi január hó 3-ika. A találmány tárgya eljárás nem oxidálodó villamos vezetők előállítására, mely egyrészt gazdaságos volta, másrészt azon körülmény által tűnik ki, hogy a segélyé-5 vei előállított szigetelés feltétlenül megbízható és tartós. Az ezen eljárás segélyével előállított nem oxidálodó villamos vezetők előnyösen használhatók izzólámpák vagy máseffélék hozzávezető huzalai 10 gyanánt. A találmány értelmében oxidálodó fémből, mint például rézhői vagy vasból készült huzal- vagy csíkalakú villamos vezetőt üvegszerű anyag vékony, egyenletes 15 és folytonos rétegével vesszük körül, amely a fém oxidálódását meggátolja anélkül azonban, hogy a vezető hajlékonyságát és szilárdságát károsan befolyásolná. A találmány tárgyát tevő eljárást a 20 mellékelt rajz kapcsán ismertetjük, amely a vezető előállításához szükséges berendezés egy foganatosítási alakját példaképen vázlatosan tünteti fel. Amint a rajziból látható, a vasból vagy 25 más oxidáló fémből készült (5) huzal a (6) vezetőkorong körül és a (7) cső belsején van átvezetve. A (7) cső csehüvegből, ólomüvegből, jenai üvegből vagy más előnyös üvegszerű anyagból van, amely a 30 megmunkálandó huzalanyag olvadási pontja alatt fekvő hőmérsékleten válik képlékennyé. A (7) üvegcső felső (8) végét, amelynél az (5) huzal kilép, alkalmas eszközökkel, mint például a (9) gázfúvók-35 kai képlékeny állapotba hozzuk. Ha az (5) huzalt a (7) cső képiékény végén áthúzzuk, akkor azt az üvegszerű anyag vékony (10) réteg alakjában bevonja. Az ily módon üveggel bevont és szigetelt vezető felesévélésére a (11) dob szolgál. A (12) gör- 40 gők a (7) üvegcsövet a (9) fújtatok felé tolják. Az üvegcső (8) végét csak annyira hevítjük, hogy az üveg itt csak képlékennyé válik. Sőt előnyös, ha a hőmérsékletet a (8) végnél nem fokozzuk, minthogy 45 ekkor az üvegréteg folytonossága könynyen megszakadhatna és ennekfolytán a láng a csupasz huzallal jöhetne érintkezésbe. Hogy a (8) végnél a huzalra egyenletesen felhúzott üvegréteget a fémhuzal- 50 lal még bensőbb érintkezésbe hozzuk, szükséges, hogy a hőmérsékletet kissé fokozr zuk, úgy, hogy az üvegréteg teljesen képlékennyé váljék. Ezt már most azáltal érjük el, hogy a (9) fúvókat oly helyzet- 55 ben rendezzük el az üvegcsőhöz képest, hogy a cső végét csak a láng széle hevíti és a huzalnak üveggel bevont részét azután a fúvók forró magján vezetjük át. Kísérletek igazolják, hogy 0.18 mm át- 60 mérőjű huzalnak 0.05 mm vastag üvegréteggel való bevonásánál akkor kapjuk a legjobb eredményeket, ha 3 mm belső átmérőjű és 1 mm falvastagságú üvegcsövet használunk. A huzalnak és üvegcső- 65 nek ezen méretei mellett az üvegcsövet 1 mm percenkénti sebességgel kell előre tolni és a huzalt 60 cm percenkénti sebességgel kell keresztül húzni. A (11) dob átmérője aránylag nagyra, körülbelül 30 70 cm-re választandó oly célból, hogy a kész, szigetelt vezetőnek felcsévélése alkalmával az üvegréteg töredezését elkerüljük. Bár a csővégnek képlékeny állapotában való tartására tetszőleges eszközök alkal- 75 mazhatók, a kísérletek mégis azt mutatták, hogy nyitott láng alkalmazásával a legjobb eredmények érhetők el, ha gon-