85523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulosatartalmú növényi anyagoknak fehérjévé való dusítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 85523. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás cellulosatartalmú növényi anyagoknak fehérjével való dúsítására. Bromberg- & Co. cég* Berlin. A bejelentés napja 1918. évi február hó 12-ike. A találmány tárgya eljárás cellulosatartalmú növényi anyagoknak fehérjével való dúsítására. Ezen eljárás szerint készült termények takarmány gyanánt 5 előnnyel használhatók. A kiindulási anyag fatartalmú anyagok, pl. széna, szalma, polyva, rőzse, fűrészpor, lomb, zöld növényi részek stb., melyeket a kezelés előtt a találmány tár-10 gyát képező eljárás szerint alkaliákkal, ammóniákkal, mésszel vagy kénes savval ismert mód szerint többé vagy kevésbbé tökéletesen feltárunk, mi mellett a növényekben tartalmazó „fa" alkat-15 részeire t. i. cellulosára, pentosanra és ligninre bontatik és ennélfogva nagyobb mértékben emészthető. Mindezen anyagok proteinszegények. Fehérjével való dúsítás céljából ezen 20 anyagokhoz megnedvesített állapotban ammoniákvegyületeket adunk, feltéve> hogy a feltárási eljárás alkalmával ammoniákot már elegendő mennyiségben nem adhatunk hozzá. 25 Ezen keveréket ezután enyhe meleg térben felhalmozzuk és célszerűen önhevítésnek vetjük alá. Ezen folyamait befejezése után az anyagot erjedést elő nem idéző gombamycelenekkel, pl. a Mycele 80 Coprinussal vagy más Agaricus-fajtával beoltjuk. Az oltás a champignontenyésztós módjára eszközölhető. A mycel az egész anyagon hatol keresztül és arganos alkatrészek felemésztése mellett az am-85 moniákot proteinné változtatja. Sok esetben célszerű, ha a gombafejlesztést phosphorsavas sókkal támogatjuk. Ismeretes, hogy mikroorganismusokat különösen élesztőt használhatunk oly 40 célból, hogy rostos anyagokra felvitt amiddús tápfolyadékokban fehérjét állítsunk elő. E mellett azonban nem az a cél, hogy az oldhatatlan rostokból erőtakarmány állítsunk elő. Azonkívül ismeretes a cellulosagyártásban lefolyó lúgot, 45 erjeszthető állapotba hozott fahulladékokat, a cukor és keményítő gyantásban kapott erjeszthető hulladékokat gombákkal beoltani és ily módon fehérjével dúsítani. Ezen eljárásnál azonban a jelen- 50 levő cukor az erjesztés által elpusztíttat tik, míg a jelen eljárás szerint a cellulosának csak egy része használtatik fel protein képzésére, a főmennyiség pedig tápanyag, 55 1. Példa. Szecskát, mely 4,35% tiszta fehérjét (száraz anyagra vonatkoztatva) tartalmaz, ismert módon nyomás alatt kalit, nátront és ammoniákot tartalmazó' hígított 60 lúggal,, főzés által feltárjuk. A nedves anyagot felhalmozzuk és egynéhány napig önhevítésnek vetjük alá. Ezután coprinusmycellel beoltjuk és négyheti gombanövesztés után tiszta fehérjetartalma 65 9,43%, további hét után 11,02% úgy hogy a termény 6,67% tiszta fehérjével dúsíttatott. 2. példa. 3,17% tiszta fehérjét tartalmazó (száraz 70 anyagra vonatkoztatva) szalmát, kalit, nátront és meszet tartalmazó lúggal feltárjuk. A feltárás után az anyagba ammoniumsulfatoit és tricalciumphosphatot, hintünk. A befejezett önhevítés után az 75 anyagot coprinusmycellel oltjuk be. Az önhevítés után a tiszta fehérjetartalom 5,93 %-ra emelkedett és a gombamycellel való kimosás után 16,41%-ra.