85493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csövek homogén nyers kiindulási darabjainak előállítására elektrolizis útján

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85493. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés csövek homogén nyers kiindulási darabjainak előállítására elektrolízis útján. Julién Marcel André mérnök Páris. A bejelentés napja 1921. évi július hó 28-ika. A jelen találmány, mely különösen alkalmas rézcsövek nyers kiindulási darabjainak előállítására, mely azonban az elektrolyzis útján kezelhető összes fémeknél alkalmazható, magában foglalja a gyártást elektrolyzis útján lehetővé tevő eljárást, valamint azon igen egyszerű berendezést, melynek segítségével az eljárást célszerűen foganatosítjuk. Az átjárás lényege, hogy a fürdőben elrendezett töviseknek alternatív forgómozgást kölcsönzünk, míg eddig a töviseket folytatólagosan forgatták, mely úton csakis olyan nyers kiinudlási csődarabokat kaphattak, melyekben a fém homogenitása nem kielégítő és amelyek a nyújtás folyamán szakadásoknak voltak kitéve, dacára annak, hogy a tapasztalat azt mutatta, hogy a homogenitás az egyirányú folytonos forgás sebességével növekedik. Hogy azonban gyakorlatilag használható nyers csődarabokat kapjanak, a töviseknek azonos irányban oly nagy sebességű forgómozgást kellett kölcsönözni, hogy az elektrolytikus fürdőbe merőlő csapágyak és más szervek nem voltak kellő időtartamra üzemképes állapotban tarthatók. Ezzel ellentétben a tövisek alternatív forgómozgása esetén a szögsebesség kicsi lehet, éppúgy a mozgatásra szükséges energiafogyasztás is kicsi, miértis a tövisek megtámasztása az elektrolykus fürdőbe merülő vagy be nem merülő teljesen elemi kiképzésű csapágyak segítségével semmiféle nehézséget nem okoz. Magától értetődő, hogy a töviseknek alternatív forgómozgást kölcsönző elemeket alkalmazhatjuk, akár vízszintesen, akár függőlegesen vannak elrendezve, a mellékelt rajzon azonban példaképpen 40 oly rendkvül egyszerű berendezés legfőbb változatai láthatók, melynél a tövisek függőlegesen vannak elrendezve. Ezen különben vázlatos rajzon az 1. ábra függőleges tövisekkel ellátott 45 elektrolytikus kád keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett részleges vízszintes metszet, ,a 3. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, melyben a kád oldalfalai csak azért van- 50 nak vonalkázással ellátva, hogy az ábra többi részétől világosabban elkülönítessenek. A 4. ábra az 1. ábra szerinti kád hosszmetszete, melybe azonban csakis a tövisek 55 néhány vezérlőszerve van berajzolva. Az 5. ábra a 4. ábrához tartozó felülnézet. A 6. ábra a 4. és 5. ábrán feltüntetett szervek változata. A 7. ábrán nagyobb léptékben egy tövis 60 függőleges metszete látható. A 8. ábra a tövist magasságban megtartó csapágy felülnézete. Az (1) kádban a függőleges (2) tövisek és a (3) anódák váltakozva, egymással 65 párhuzamosan vannak elrendezve. Bármilyen is a (2) tövisek szerkezete, azokat alul egy-egy (4) talpcsapágy tartja, melyet a kád feneke hord, míg felső végükön a függőleges (5) csapágyakba nyúl- 70 nak, melyek a (6) rudakra vannak szerelve; ez utóbbiak a (2) tövisek sorára előnyösen merőlegesen vannak elrendezve és az (1) kád oldalfalaira támaszkodhatnak. 80 Mindegyik tövisnek a megfelelő (5) csapágy által vezetett (7) orsója egy-egy. fából vagy más anyagból való kis dobbal