85492. lajstromszámú szabadalom • Készülék asynchrongépek erőfactorának javítására

— 4 — rotoráramkörben a frekvencia sokkal magasabb, semhogy a vibrátorok észrevehető lengését idézhetné elő, másrészről pedig az induktancia csak gátolná az indítást, 5 úgy ajánlatos a vibrátorokat a motor indítása alatt rövidre zárni, ami a 3. ábra szerint a háromsarkú (L) kapcsoló segélyével történhetik. Az indítás a közönséges módon történik és csak ha a motor a kellő 10 sebességet elérte, nyitjuk az (L) kapcsolót úgy, hogy a vibrátorok működésbe lépmak. Az (L) kapcsolót az indítókészülék kapcsolóemelőjével kényszermozgásúlag össze is köthetjük. 15 A lengési folyamat matematikai vizsgálata és a kísérletek is azt mutatják, hogy azon sebesség, amellyel a mágnes a nyugalmi álláson keresztül leng, kb. arányos a rotoráram erősségének és az egyenáram 20 által a vibrátorban előidézett összes erővonaláramlásnak szorzatával és hogy ezensebesség kb. fordított arányban áll a tehetetlenségi nyomaték és a slipfrekvencia szorzatával. Az asynchron motoroknál 25 azonban tudvalévőleg a slipfrekvencia és a rotoráram közötti viszony aránylag igen tág terhelési határok között közel állandó, úgy hogy a lengés sebessége a mágnesnek a nyugalmi álláson való keresztülhaladás-30 kor közelítőleg egyenes arányban áll az erővonaláramlással és fordított arányban a tehetetlenségi nyomatékkal. Az elektromotoros erő azonban arányos az erővonaL-áramlás és a sebesség szorzatával, tehát 35 adva van a vibrátor szerkezeti részleteitől függő állandónak az erővonaláramlás négyzetével való szorzatával, osztva a tehetett lenségi nyomatékkal. Állandó gerjesztésnél az elektromotoros erő ennélfogva a motor 40 különböző terhelése mellett is közel állandó. Az elektromotoros erőt megszabott értékekre állíthatjuk be és pedig vagy a tehetetlenségi nyomatéknak pl. egy beállíthatóható pótlendítőtömeggel való változta-45 tása vagy pedig kényelmesebben a gerjesztés változtatása által. Ha sem az egyik, sem a másik szabályozási módot nem alkalmazzuk, úgy a bevezetett elektromotoros erő közelítőleg állandó marad csekély 50 és teljes terhelésnél is. Az áramfázisnak előretolása nagyobb terhelésnél tehát kisebb, kisebb terhelésnél pedig nagyobb szöggel történik, miáltal azon hatást érjük el, hogy az erőfaktor kis terhelésnél is 55 aránylag nagy marad. Ezen tekintetben alapvető különbség áll fenn, a találmány tárgya és az erőfaktor javítására szolgáló eddig ismert módszerek között, melyeknél a bevezetett elektromotoros erő a rotoráram erősségével arányos. Mivel az elektro- 60 motoros erő, melyet a slip idéz elő, a rotoráram erősségével is arányos, úgy az áramfázis előretolási szöge az összes terhelési fokoknál állandó marad. Mivel azonban a motornak eredeti fáziskésési szöge csök- 65 kenő terhelésnél nagyobbodik és a pótdinamó által mindenkor csak ugyanazon értékkel korrigáltatik, kis terhelés esetén az erőfaktor lényegesen eltér az egységtől. Vibrátorok alkalmazásánál ezért ezen 70 eltérés csekélyebb, vagyis az erőfaktort még az igen kis terhelésekig is aránylag magas értéken tarthatjuk, mert az előretolási szög növelése közelítően lépést tart a motorban magában eredetileg fellépő 75 fáziskéséssel. A lengőmágnes kilengése egyenes arányban áll a nyugalmi helyzeten való áthaladás sebességével és fordított arányban a slipfrekvenciával. A motor üres járásá- 80 nál azonban a slip igen csekély és a megfelelő kilengési szög meghaladhatná a 90°-ot. Ezáltal azonban a lengőmágnes a taktusból kijönne és a vibrátor hatástalanná válnék. Ezen veszélyt a statoron 85 alkalmazott (Gl) gerjesztőtékercselés alkalmaztatásával kerüljük el. Ha a kilengés kb. 90°-ig növekszik, úgy a mágnes ea&n tekercselés közvetlen hatása alá kerül és meggátolja a kilengésnek azon 90 pontig való növekedését, amelynél a, taktusból való kiesés bekövetkezhetnék. Igaz ugyan, hogy a kilengés ezen határolása folytán az előretolás szöge is csökken, úgy hogy a motornak üresjáráskor nem lehet 95 magas erőfaktora. Mindazonáltal azonban a vibrátorok alkalmazása folytán a primár üresjárási áramerősség lényegesen csökken. A 3. ábrában feltüntetett önműködő gerjesztési szabályozás célszerűen oly 10( motoroknál alkalmaztatik, melyek erős túlterheléseknék vannak kitéve. Ez esetben a bevezetett elektromotoros erő nem állandó, hanem a terheléssel növekszik. Ennek következtében az erőfaktor nem csu- 10! pán a túlterhelésnél is magas értéken marad, hanem a túlterhelés határa is lényegesen emelkedik, Ha az asynchron motor rotora külső hajtóerő segélyével a synchronismus fö- ll< lötti sebességre hozatik, úgy a gép tudvalévőleg generátor gyanánt működik. A rotoráramkörbe kapcsolt vibrátorok ez esetben is javítják az erőfaktort. Szabadalmi igények: ti! 1. Készülék asynchrongépek erőfaktorának vibrátorok segélyével való javítására,