85472. lajstromszámú szabadalom • Készülék anyagok szárítására vagy egyéb módon való kezelésére

— 2 — keresztül (1. ábra) ós innen visszafelé vándorol az elem külső széle felé és azután a második (a) elem külső végén egy hasonló nyíláson keresztül belép, mely a ő rajzon már nincs feltűntetve; az anyag így továbbhaladva, végül az (n) kibocsátónyíláson át (4. ábra) száraz állapotban kilép ós pedig célszerűen egy önműködő (o) csappantyú vagy ajtó által szabá-10 lyozva, mely alant van leírva. Az (1) szalagok, melyek mindegyik elem spirális csatornáinak fenekeit képezik, a (c) főtengelyre szerelt (q.) agyakon sugárirányban álló (p) küllők által tartatnak 15 helyzetükben. Az (1) szalagok külső végei az (s) peremekkel ellátott (r) gyűrűkre vagy abroncsokra vannak erősítve, mely (s) peremeken a (t) csavarok mennek keresztül; utóbbiak az egyes elemeket össze-20 kötik és így a szárítókészülék külső tokját vagy burkolatát képezik (1. ábra). Mindegyik elem spirális csatornája egy vagy több, vagy valamennyi csavarulatában (u) vályúkkal van ellátva (célszerűen 25 négy csavarulatban, mint a 2. és 3. ábrán, látható). A többi csavarulatokban célszerűen kisebb (v) vályúkat helyezünk el, azonban kívánatra az (u) vályúk az öszszes csavarulatokban is használhatók. A 30 csatornákat képező (1) szalagoknak a (p) küllőkön való rögzítése céljából a (p) küllőkre rövid (w) csődarabok vannak helyezve, melyek az (1) szalagcsavarulatok és a vályúk közé vannak helyezve 35 (1. ábra). A vályúk a (p) küllőkre célszerűen úgy vannak szerelve, hogy az (1) szalag csavarulatait alátámasztják, azonban ezek a vályúk magukra a szalagokra is szerel-40 hetők; mindegyik vályú egyik oldalán egy (x) mélyedéssel és a másik oldalon befelé nyúló (z) peremmel van ellátva, melyek mindegyike a spirális csatornához képest harántirányban áll. Í5 Ha a kezelendő anyag bizonyos menynyisége a 2. ábrán feltűntetett nyíl helyén a csatorna fenekén fekszik, a (z) peremek és az (x) vályúfalak az anyagon keresztül hatolnak és így a vályúk az anyaggal 50 megtelnek és mihelyt a készülék forgásba jön, az anyag emeltetik és a vályúk az anyagot a nyíltól számított harmadik küllőig balfelé magukkal viszik. Ezen a helyen és esetleg valamivel előbb az 55 anyag egy része (mely még nedves) kezd visszaesni; egy része az (i) mélyedésekből és (z) peremekből esik le a spirális csatorna fenekére és lecsúszik a következő vályú pereméig, egy része pedig a fölemelkedett vályú felső felületéről esik le és 6C azután esik a csatorna fenekére vissza és a maradék a következő vályúkhoz csúszik. Ez a működés addig folytatódik, míg a vályúk legfölső helyzetükhöz közelednek, amidőn az összes anyag a vályúk q* pereméből kiesik és az így kiesett anyag a belső csavarulat következő melegített felületére esik vissza és egy darabon lecsúszik ós átcsúszik a csatornán, miközben a hevített szalaghoz többízben ütkö- 7( zik és találkozik az érkező vályúkban levő anyaggal. Az (x) vályúkban levő anyag vagy annak egy kellő mennyiségű része a függélyes helyzeten túl vitetik fölfelé, a lefelé forgó részig és innen le- 7j ejtetik a szalag külső felületére, mely a spirális csatorna második csavarulatát képezi és innen lecsúszik a hevített felületen, amíg a csatornán keresztül esik és az (x) vályúk fenekébe ütközik. Az anyag 8( ezen visszatartása, felkavarása és oly tereken való átesése, melyeket hevített levegő tölt ki (amint az alant le van írva), lekotrása, hevített felületeken való elcsúszása ós szárazabb anyagnak kevésbé sí szárazzal való érintkezése az anyagot a hő hatásának nemcsak egy hosszabbított időn keresztül teszi ki, hanem a nedvesség elpárolgásának legkedvezőbb föltételeit is biztosítja, anélkül, hogy az anyag 91 összecsomósodhatnék vagy összesülhetnék. Mint fentebb említettük, az (u) vályúk az összes helyeken alkalmazhatók, azonban ott, ahol a csavarulatok a tengelyhez 91 közeledve rövidülnek, ezen helyeken a rajzon (v)-vel jelölt vályúk alkalmazhatók, melyek mindegyike két (1) peremmel van ellátva, melyek az anyagot magukkal viszik és legfeljebb egy keveset 11 visznek magukkal a legfölső pontig a készülék visszafordító oldalához. Ha az anyag a második (b) elembe megy át, akkor spirális vonalban ugyanazzal a hatással, mint fentebb leíratott, 11 ellenkező irányban visszagördíttetik és pedig a harmadik (a) elem külső széléig, mely utóbbiban az anyag ismét a központ felé halad és így tovább a szárítókészülék egész hosszán keresztül. 1 A hevített levegő vagy egyéb közeg az anyag szárítása, hevítése vagy főzése céljából a gyűrűalakú (2) peremen át haj tátik a készülékbe és a behatoló anyaggal ellenáramban szoríttatik ke- 1 resztül, miközben a közeg a szitaszerű diaphragmák által az egész spirális csatornákban szétosztatik, mely diaphrag-