85423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

— 2 — dég az elérendő cél szerint igazodnak, így pl., ha a nagy alkohol- és élesztőter­melési hányadra súlyt helyezünk, az A-erjesztésben lehetőleg kismennyiségű 5 friss cefreanyagot kell alkalmaznunk. Másrészt az erjesztést úgy is vezethet­jük, hogy már az A-erjesztés után érde­mes az alkoholt ledesztillálni, ami rende­sen csak a B-erjesztés után történik; 10 azonban az ellenkező eset is bekövetkez­hetik, hogy t. i. az alkoholt a B-erjesztés után sem desztilláljuk le. Hasonlóképpen a legkedvezőbb időpontot is, amelyben a kereskedelmi élesztőt külön választjuk, a 15 különböző körülmények határozzák meg; nam feltétlenül szükséges, hogy ez az időpont az alkoholmaximummal egybe­essék. Az élesztőt rendesen az A- ós B-er­jesztés között különítjük el, de olyan kö-20 rülmények is felléphetnek, amelyek elő­nyössé teszik, hogy az élesztőt besajtol­juk és a B-erjesztés foganatosítása előtt esetleges savval vagy vegyszerekkel való kezelésnek vessük alá. Néha azonban en-25 nek éppen ellenkezője lehet előnyös. Kü­lönösen ha koncentrált tápanyagokkal, mint melásszal, vagy cukorsziruppal és vegyszerekkel dolgozunk, bizonyos körül­mények között előnyös, ha az A-erjesztés 80 után egyáltalán nem különítjük el az élesztőt, hanem a B-erjesztést egyszerűen új tápanyagok adagolásával vezetjük be; ezen utóbbi esetben természetesen nem lehetséges, hogy a B-erjesztésből vissza-35 maradt, csak részben kihasznált er jedő­folyadék kb. 90%-ánál többet ismét fel­használjunk új A-erjesztéshez. Gyakran az az eset is bekövetkezhetik, hogy a B-erjesztés után a kapott, részben ki-40 használt erjedőfoly adókot esetleg ledesz­tillálás után először deríteni, esetleg szűrni is kell, vagy csak ez utóbbit kell elvégezni, hogy az A-erjesztéshez való felhasználását lehetővé tegyük. 45 Szabadalmi igények: 1. Eljárás sajtolt élesztő előállítására a szellőztetési eljárás szerint, azzal jel­lemezve, hogy az élesztőt oly módon tenyésztjük, hogy egy vagy több 50 olyan időszakra, melyben nehezebben értékesíthető anyagok dolgoztatnak fel, egy vagy több olyan időszak kö­vetkezik, amelyben aránylag köny­nyebben értékesíthető anyagok dolgoz­tatnak fel, oly módon azonban, hogy 5E az összes feldolgozott cukorfajtáknak legalább 10%-át ezekben az utóbbi időszakokban dolgozzuk fel. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy 6( az élesztőt az erjedőíolj;adékbó 1 oly időpontban távolítjuk el, amelyben az könnyebben megtámadható anya­gokat dolgoz fel, mint az előző idősza­kok valamelyikében. 6; 3. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nehezebben értékesíthető anyagok feldolgozási időszakait oly módon sza­bályozzuk, hogy egy vagy több ilyen 7( időszak alatt könnyebben értékesít­hető szénforrások gyakorlatilag vett távolléte mellett, nitrogénforrások, előnyösen könnyen feldolgoziható nit­rogénforrások fölöslegben vannak je­len, a nehezebben feldolgozható szén­források jobban való kihasználása cél­jából, vagy megfordítva, könnyebben értékesíthető nitrogénforrások távol­léte mellett, előnyösen könnyebben ér- 8( tékesíthető szénforrásak fölöslegével dolgozunk, hogy a nehezebben értéke­síthető nitrogénforrásokat kihasznál­juk. 4. Az 1., 2. vagy 3. igényekben védett el- 8í járás foganatosítási módja, azzal jelle­mezve, hogy a nehezebben értékesít­hető anyagok feldolgozási időszakai­hoz bizonyos mennyiségű tápanyagot még tartalmazó elhasznált folyadéko- 9( kat, mint moslékokat is alkalmazunk. 5. Eljárás élesztő előállítására, azzal jel­lemezve, hogy erjedőfolyadékok gya­nánt egyéb tápanyagok hozzáadásával vagy anélkül, olyan folyadékokat al- 9í kalmazunk, amelyek már a cukornak részleges vagy teljes elerjesztósén már nem gabonából vagy melászból szár­mazó, hanem mesterségesen hozzáada­golt foszfát- vagy foszforvegyületek je- i( lenlétében, keresztülmentek. 6. Eljárás tetszőleges módon előállított élesztő javítására, azzal jellemezve, hogy azt az 1., 2. vagy 3. igényekben védett eljárások szerint kezeljük. i( 7. A 6. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy az élesztő minőségének megjavításánál fennmaradó folyadékot további élesztő­tenyésztéshez újból felhasználjuk. l: PüIIms riyomdn. [!nil:i|'<*t. 85423

Next

/
Oldalképek
Tartalom