85423. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85423. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt élesztő előállítására. Dr. Klein Erwin vegyész Vöslau (Wien mellett). A bejelentés napja 1923. évi április hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 29-ike. Ismeretes, hogy az élesztő, ha kedvező körülmények között különböző anyagokat tartalmazó tápfolyadékba visszük be, egyes anyagokat könnyebben megtámad, 5 más, hasonló fajtájú anyagokra pedig egyáltalán nem, vagy csak igen lassan hat, mindaddig, míg a könnyebben felhasználható anyagok rendelkezésre állanak; az ezután következő időszakokban, 10 vagyis ezen könnyebben értékesített anyagok eltűnése után. az élesztő az ugyanazon fajtájú nehezebben megtámadható anyagokat használja ki és pedig mindig nehezebben és nehezebben emészthető 15 anyagokat, melyeket az élesztő vagy sejtek felépítésére, vagy energiaszálításra, illetőleg egyidejűleg mindkét célra használ fel. Végül oly anyagok maradnak hátra, mint pl. a keményítő, melyeket az 20 élesztő egyik célra sem használhat fel. Az alábbi ismertetés értelmében a következő kifejezésekkel: „Többé vagy kevésbé előnyben részesített anyagok, könynyebben, illetve nehezebben értékesíthető, 25 könnyebben, illetve nehezebben megtámadható, emészthető, vagy átalakítható anyagok", a különböző anyagoknak az élesztővel szemben való viselkedésükben nyilvánuló ezen sajátságai vannak je-30 lölve. Ezek a kifejezések nem tévesztendők össze azokkal, amelyek olyan folyadék tulajdonságaira vonatkoznak, amelyben különböző tápanyagok vannak feloldva. 35 Ilyen oldat élesztőtenyésztésre könnyen értékesíthető anyagok jelenléte dacára is használhatatlan lehet. Ha a folyadék vagy oldat pl. mérges anyagokat tartalmaz, vagy túlkoncentrált, akkor élesztőtenyésztésre használhatatlan. Ennek da- 40 cára bizonyos, abban tartalmazott anyagokat igen könnyen megtámadhatók gyanánt kell tekintenünk, minthogy ezekre az élesztő kedvező körülmények között könynyebben hatna. 45 A következőkben kétfajta anyagokat különböztetünk meg: oly anyagokat, amelyek szénforrások gyanánt és olyanokat, amelyek nitrogénforrások gyanánt szolgálnak. Némely anyagok egyidejűleg 50 mindkét csoporthoz tartoznak. Az ismeretes módszerek szerinti élesztőtenyésztés oly módon megy végbe, amelyet a fenti kifejezések figyelembevételével a következőképpen ismertethetnénk: 55 A kezdeti időszakban az élesztő főképen a leginkább előnyben részesített anyagokat dolgozza fel, a következő időszakban más, könnyen átalakítható anyagokat; erre olyan időszak következik, amelyben 60 az élesztő nehezen emészthető anyagokat dolgoz fel és végül, ha az érintkezés az élesztő és a tápfolyadék közt elég hosszú ideig tartott, azok az anyagok alakulnak át, amelyek igen nehezen használhatók ki. 65 Ezzel ellentétben a jelen találmányszerinti eljárás szerint az időszakoknak ezt a természetes sorrendjét mesterségesen megváltoztatjuk, miáltal eddig elérhetetlen eredményeket érünk el. 70 A többnyire „hozzáfolyási eljárás" néven ismeretes módszereknél az élesztőtenyésztésre szánt anyagokból nem mindet adagolják be az erjedés kezdetén. Ilyenfajta eljárásoknál (pl. a 88559. sz. osztrák 75 szabadalom) a tápanyagok egy részét visszatartják és vagy folytonos áramban vezetik be az erjesztőkádba, vagy pedig