85403. lajstromszámú szabadalom • Ismételten használható villamos olvadóbiztosíték

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 85403. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Ismételten használható villamos olvadóbiztósíték. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1922. évi december hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi december hó 21-ike. Ismeretesek oly villamos olvadóbiztosí­tékok, amelyeknél egy az áram által fel­hevített drót kiolvadása szakítja meg az áramkört; az ily biztosíték természetszerű-5 leg mindenkor egy új betéttel cserélendő ki. Mindazon helyeken, ahol aránylag sok készüléket kell külön-külön biztosítani és ahol ezenkívül gyakran lépnek fel oly túlterhelések, amelyek a betétek kiolvadá-10 sát eredményezik, az ily olvadőbiztosíté­kok alkalmazása igen költséges. Ez az eset áll fenn pl. telefonberendezések biztosí­tásánál. Ismeretesek oly biztosítékok is, amelyek-15 nél a kicserélés hátránya azáltal van ki­küszöbölve, hoígy az árain két egymással összeforrasztott vezetékrész közötti fémfor­raszl olvaszt meg, melynek megolvadása után a hét rész egymástól eltávolodva az 20 áramkört megszakítja. A forrasznak újból — mesterséges úton való — megolvasztása által a két részt egymással ismét össze­köthetjük, miáltal a biztosíték újra hasz­nálható. Az ily biztosíték mindaddig üzem-25 ben tartható, míg a forrasz a többszöri megolvadás következtében hasznavehetet­lenné nem válik, illetőleg veszendőbe nem megy. Különleges berendezéseknél, pl. leleínn-80 készülékeknél kívánatos, hogy az áram­kör a túlterhelés felléptekor ne azonnali, hanem csak bizonyos idő eltelte után sza­kíttassék meg. Ez esetben az ismert biz­tosítékokat mint fűtőtesteket (ellenálláso-85 kait) szokás kiképezni és pedig általában drótcsévék alakjában, amely csévék a üellő melegkapacitással bírnak. Mivel azonban a biztosítékok aránylag igen kicsinyek, az ily csévék előállítása fáradságos és drága; azonkívül a gyakori hevítés és kezelés kö- 40 vetkeztében könnyen megsérülnek. A találmány értelmében a fűtőtestként szolgáló ellenállást nem fémből, hanem oly fémoxydból készítjük, amely hideg ál­lapotában jó vezető. Különös-en alkalmas 45 erre a célra pl. kadmiumoxyd. Ezen anyag sajtolás útján könnyen alakítható és rossz­vezető oxydokkal való keverés által ellen­állása tetszés szerint növelhető. A találmány tárgyát képező biztosíték 50 két kiviteli alakját a mellékelt rajz 1. és 2. ábráiban tünettük fel. Egy jóvezctő­anyagból készült belső gyűrű (1) valamely ugyancsak jó vezetőanyagból készült külső gyűrűvel (12) össze van forrasztva. A két .-,5 gyűrűt egy központos, vezetőanyagból ké­szült csajppal (15) a csap és gyűrűk közé besajtolt, pl. kadmiumoxyd és valamely más oxyd keverékéből álló, ugyancsak gyűrű­alakú ellenállástest (6) köti össze. A csap 60 (15) a vezeték csatlakozására szolgáló hasí­tékkal (16) van ellátva. (A vezeték maga a rajzban nincs feltüntetve.) A külső gyűrű (12) kerületén sugárirányban elrendezett jó vezetőanyagból készült ütközők (13) van- 65 nak elosztva. Az ütközők egyikébe egy kontaktusrugó egyik vége (4) van be­akasztva. A csapba (15) vezetett áram az ellenálláson (6), a belső gyűrűn (1), a külső gyűrűn (12) és a,z ütközők (13) 70 egyikén a kontaktusrugóba (4), majd in­nét a vezetékbe (10) folyik. Ha egy bizo­nyos előre meghatározott áramerősség hosszabb ideig terheli a biztosítékot, úgy az ellenállás (6) annyira felmelegszik, hogy 75 a gyűrűk (1) és (12) közötti forrasz meg­olvad. Ekkor a külső gyűrű (12) a rugó (4) húzóerejének engedve mindaddig eli'or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom