85388. lajstromszámú szabadalom • Kisülési cső

Megjelent 1934. évi május hó 1-éu . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85388. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Kisülési cső. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég1 Eindhoven. A bejelentés napja 1922. évi májas hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1921. évi junius hó 14 ike. Gázlégkörben az elektródák között fel­lépő önálló kisüléssel működő kisülési csö­vekben mindig nehézséget okozott a kisü­lésnek olyan külön segédszerkezetek nél­j kül való megindítása, melyek lehetővé te­szik, hogy a csövet közvetlenül lehessen a szokásos értékű rendelkezésre álló hálózat­feszültségbe kapcsolni. Ismeretes volt már, hogy a kisülés meg-3 indítását a szerkezet megválasztása vagy a kathóda anyagának változtatása révén meg lehet könnyíteni. Másrészt ajánlották már, hogy az ilyen pislogó lámpák gáztöltéséhez kis mennyi-5 ségű nem nemes gázt, vagy gőzt keverje­nek; ezt azonban csak azon célból aján­lották, hogy a kathóda elporlódását csök­kentsék s a lámpa élettartamát növeljék. Ezen célt különböző gázelegyekkel el lehet 0 érni, anélkül, hogy emellett az átütési fe­szültség csökkenne. A találmány azon körülményeknek fel­ismerésén alapul, melyek mellett a cső kigyulása közönséges hálózatfeszültséggel 15 nagy biztonsággal megy végbe. A találmány tárgya ennek megfelelően olyan kisülési cső, melyben a gáztöltés összetételének helyes megválasztása révén az átütési feszültség csökkentve van. Ezen }0 cél elérésére a cső töltésére rendesen hasz­nált gázokhoz kis mennyiségű olyan gázt elegyítünk, melynek ionizálódási feszült­sége alacsonyabb, mint az a feszültség, amely mellett az eredeti töltőgázban az első rugalmatlan lökés lép feí. 35 Bebizonyult, hogy a fenti követelmé­nyeknek megfelelő gáztöltés alkalmazása­kor bármily célú kisülési csőnek kigyúlása az elektródák alakjától, vagy minőségétől függetlenül már közönséges hálózatfeszült- 40 ségeknél is teljesen biztosítható. Valószínű, hogy az adalékul használt gázban, ha egymagában használtatik a cső gáztöltése gyanánt, az összes elektrónok már az ionizálódási feszültség elérése előtt 45 rugalmatlan lökésekben vesztik el energiá­jukat, úgy hogy kisülés nem lép fel, míg ha e gáz csak kis mennyiségekben van je­len egy nagyobb rezonancfeszültségű gáz­ban, akkor az elektrónok egy tetemes ré- 50 szenek nincs módja rezonanciába lépni, úgy hogy az ionizálódási feszültség elérte­kor kisülést idézhetnek elő. így pl. olyan kisülési csőben, melyben az elektródák távolsága kb. 5 cm, a gáz- 55 nyomás pedig 1 cm, 220 volt mellett sem neonban, sem argonban kisülés nem lép fel; ha ellenben a cső 0.5—5% argont tar­talmazó neonnal van töltve, akkor ezen feszültség mellett a kisülés megindul. 60 Ugyanez áll fenn (az elegy más száza­lékos összetétele mellett is) olyan gáz tölté­sek női, melyek héliumból és kismennyi­ségű neonból, argonból, vagy kryptonból, vagy másrészt argonból és kismennyiségű 65 kryptonból, vagy kénesőből állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom