85382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony hőmérsékletű kokszolásra

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85382. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás alacsonyhőmérsékletű kokszolásra. G. Polysius cég Dessau. Pótszabadalom a 81305. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1921. évi február hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1918. évi május hó 3-ika. A 81305. sz. törzsszabadalom tárgya alacsonyhőmérsékletű kokszolásra szolgáló eljárás, mely forgó retortákban megy végbe és amelynél a retortát magából az 5 utóbbiból vett gázáram segélyével belül is hevítjük. A jelen találmány célja már most ezen eljárás további kiképzése. Sok esetben a kívülről való hőátvitel különböző körülmények folytán aggályos. Egy-0 részt a vasból való retortaköpeny ellenállása nem jelentéktelen, mindenekelőtt pedig ez a retortaköpeny a rostélytüzelés helyénél igen nagy mértékben van igénybe véve, míg a retortaköpenynek a 5 rostélytüzelésen túlnyúló igen hosszú szabad részét a távozó füstgázok súrolják körül, amelyek természetesen nem képesek a retorta belsejére ugyanazt a hatást kifejteni, mint maga a rostélytüzelés. En) nek következtében a retorta a rostélytüzelés helyénél túlságos magyértékű, a többi helyeken pedig elégtelen hevítést kap. Ezért kívánatos az, hogy a rostélytüzelést lehetőleg tehermentesítsük és a belső he> vítést fokozzuk. A találmány célja azonban, éppen úgy, mint a törzsszabadalomnál, lehetőleg elkerülni azt, hogy a retortában kezelendő nyers szén túlhevíttessék. Ez azonban 1 könnyen bekövetkezhetik akkor, ha a belső hevítő gázáramot fűtőanyagok elégetése útján fejlesztjük, ha tehát pl. magának a rostélytüzelésnek égéstermékeit vezetjük a retorta belsején keresztül. Itt i is fennforog az a veszély, hogy a forró gázoknak a retorta belsejébe való beáramlása helyén a hevítés túlságos nagymértékű, a retorta vége felé pedig elégtelen. Ehhez járul még az, hogy ezek az égéstermékek a szénből fejlesztett konden- 40 zálhatiatlan, éghető gázokkal elegyednek, amikor is azoknak hőértéke részben veszendőbe megy. Minthogy már most a szénből fejlesztett gáz a megkívánt hőszükségletet a legtöbb esetben fedezni ké- 45 pes, azt a találmány szerint részben vagy egészben a retorta belső hevítésére használjuk fel. Ez ugyan már a törzsszabadalom tárgyánál is megtörtént, de kitűnt, hogy a kondenzátorban lehűtött gáznak 50 az (5) kokszaknában való újbóli felhevítése nem volt kielégítő, miért is a jelen találmány ezen felhevítés céljaira újabb módszert nyújt. Nem volna célszerű esetleg magát a gázt elégetni és elégetett ál- 55 lapotban a retortába vezetni, mivel ekkor ugyanaz a hátrány állna be, mintha a rostélytüzelés füstgázait használnék fel. A találmány tárgyát a mellékelt rajz szemlélteti, mely a törzsszabadalom raj- 60 zához igazodik. Egyszerűség kedvéért csak a forgó retorta mellső része van feltüntetve, míg a nyers szén adagolása ós a kondenzátor el van hagyva. Abból a vezetékből, mely a fúvógéptől 65 (ventillátor stb.) a ltoksziaknához vezet, a (14) szeleppel ellátott csőrészt ágaztatjuk el. Ez az (1) fúvókában végződik, mely ismert kiképzésű regenerátorba torkol. A (14) szelep és az (1) fúvóka között termé- 70 szetesen fölös gázmennyiségnek elvezetése vagy hiányzó gázmennyiség hozzávezetése foganatosítható. A regenerátor ismert módon a (3) gázhevítőből áll, mely a samottal burkolt (2) túlhevítő csöveket 75 tartalmazza. Az (1) fúvókában elégetett,