85376. lajstromszámú szabadalom • Dagasztógép

Megjelent 1934. évi május hó 1-éu

. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85376. SZÁM. — XVIII/a. OSZTÁLY. Dagasztógép. Dr. Ing-. Mayer Frigyes tanár München. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 6-ika. Az eddigi dagasztógépek a tésztát nem lazítják fel kellően, hanem azt túlságosan összeálló, szívós állapotba hozzák, miért is az eddigi gépek tetemes erőkifej-5 tést igényelnek, szerkezeti kiképzésük bonyolult és költséges, továbbá tisztításuk a háztartásban túlságosan körülményes. A jelen találmány eélja már most mindezen hátrányok kiküszöbölése és további elő-10 nyök elérése. A találmány szerint S-alakúan meghajlított huzalt az asztalon csavar segélyével rögzíthető állvány révén a vízszinteshez kb. 40° alatt hajló helyzetben ágyazunk 15 és kéziforgattyú segélyével forgatunk a tésztát tartalmazó tálban. A tengelynek ezen, kb. 40° alatti rézsútos helyzete a dagasztótest sajátos alakjával egyetemben a tésztatömegnek egyidejű váltakozó emel-20 kedését ós süllyedését idézi elő azáltal, hogy a huzalnak egyik ívrésze megemelkedik, míg ugyanakkor a másik ívrész lefelé mozog és megfordítva. Emellett a tésztatömeg átkeverésére különösen elő-25 nyös az, hogy a függélyesen lefelé ható nehézségi erő a tésztát megemelő forgástengely irányától nagymértékben eltér. A huzal két hajlatának viszonylagos elrendezése olyan, hogy forgás közben az egyik 80 huzalív munkakörzete a másikéba hatol. Ezen célból a két huzalív közötti inflexiós érintő a forgástengelyt ferde szög alatt metszi. Továbbá a huzal vastagsága akként van megszabva, hogy a gyúró- vagy da-85 gasztótest a tésztát részben magával viszi, részben azonban át is szeli. A huzalnak alsó végén, ahol S-alakiian van meggörbítve, célszerűen hosszúkás, pl. ovális harántmetszetet adunk avégből, hogy az a tésztát ékszerűen könnyebben szelje át és 40 felül mégis eléggé szilárd legyen. Az ovális alakú harántmetszetet előnyösen akként létesítjük, hogy a huzalnak meghajlítandó részét a hajlítás előtt kissé laposra kalapáljuk vagy hengereljük. A vékonyí- 45 tott huzalkeresztmetszet révén szándékosan előidézett részleges átszelés folytán állandóan és gyors eegymásutánban új tésztatömegek jutnak a dagasztótest hatókörzetébe, továbbá a huzal a tésztából 50 időnként kilép és így levegőnek a tésztába való bedolgozását is végzi. Azonkívül a dagasztótest sajátos alakjánál fogva, féreg- vagy gilisztaszerűen vájkál a tésztában, amikor is az inflexiós érintő fölött 55 lévő rétegek a forgásban nagyobb mértékben vesznek részt, mint az inflexiós érintő alatti rétegek, ami spirális alakú keverést idéz elő. A tésztának benső keverése és szellőztetése élesztőben való jelentékeny 60 • megtakarítást tesz lehetővé és egyúttal elejét veszi annak, hogy a kész süteményben az élesztőíz domináljon. Az S-alakú huzalhajlatok szintén oly közel vannak egymáshoz, hogy a tészta részben a moz- 65 gásban részt vesz, részben azonban a huzalívek között áthaladva, visszamarad. Az •alsói huzalívet a forgástengelytől célszerűen kisebb távolságban képezhetjük ki, mint a felső huzalívet, minthogy az utóbbi, 70 magasabb helyzete folytán, a tál fenekét, nagyobb kinyúlása ellenére sem súrolja. A kísérletek azt eredményezték, hogy a háztartásban szokásos tésztamennyiségekhez kb. 7 mm-nyi huzalvastagság és kb. 40 75 mm-nyi hurokbőség alkalmas. A dagasztótest forgása közben a tésztatál is körben forogni iparkodik; ajánlatos