85356. lajstromszámú szabadalom • Vízmelegítő kályha
Megjelent 15)34. évi május lió 206 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85356. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Vízmelegítő kályha. Courtot Lajos mérnök Páris. A bejelentés napja 1914. évi junius hó 10-ike. Elsőbbsége 1914. évi február hó 23-ika. A jelen, találmány tárgya vízmelegítő kályha, mely több helyiségnek keringésbe hozott melegvízzel való fűtésénél használható és úgy van szerkesztve, hogy adott 5 teljesítmény mellett sokkal kisebb terjedelmű és súlyú, mint a jelenlegi melegvízfűtési készülékek. A találmány abban áll, hogy a kályha tűzhelyének egy vagy több falát és fűtő-10 felületeinek összességét vagy egy részét nem tömör lemezek, mint az eddigi hasonló célú készülékeknél, hanem olyan lemezek ' alkotják, amelyek mindegyikére egy-egy felső és alsó vízgyűjtő kamra, továbbá kis 15 keresztmetszetű, függélyes vagy rézsútos csövek vannak ráöntve, melyek a lemezeknek egyik vagy mindkét oldalából kiemelkednek. A, csövek célszerűen kis átmérővel és 20 csekély vastagsággal bírnak, úgy hogy a belső harántmetszetek és a hosszegységre eső külső felületük közötti viszonyszám kicsiny és ennek folytán a csövek súlya és fűtőfelülete közötti viszonyszám is kicsiny. 25 A csöveken a fűtőfelület növelése céljából bordák képezhetők ki. A kályha csőfalai különálló segédvízkamrákkal, vagy közvetlenül egymással köthetők össze, még pedig a saját vízkam-80 ráikon kiképezett csőtoldatok és az utóbbiakba helyezett csavaros vagy sima kapcsolóhüvelyek segélyével. A mellékelt rajz példa gyanánt töltőaknával ellátott, melegvízfűtésre szolgáló 85 kályhát és töltőakna nélküli, konyhai vízmelegítésre vagy melegvíz fűtésre is használható kályhát tüntet fel egy-egy foganatosítási alakban. A mellékelt rajzon: az 1. ábra a töltőaknás kályha függélyes 40 hosszmetszete. A 2. ábra ugyanannak felülnézete a fedőlap egyik felének elhagyásával. A 3. ábra az 1. ábra metszete részben az A—A, részben pedig a B—B vonal sze- 45 rint, A 4. ábra a csőfal egy részének harántmetszete. Az 5. és 6. ábra a csőfal két módosításának hasonló metszete. A 50 7. és 8. ábra oly csőfalak nézete, amelyek egyikénél a csövek függélyes, a másiknál lejtős irányban haladnak. A 9. ábra oly csőfal nézete, melyben a csövek két irányban haladnak lejtősen. A 55 10. ábra a konyhai kályha homlok nézete. A 11. ábra pedig annak vízszintes metszete. Az 1—3. ábrákon látható kivitelnél a 60 kályhafalak négy (al, a2, a3, a4) lemezből állnak, melyek együttesen négyzet harántmetszetű hasábot alkotnak és egyfelől a hasáb függélyes élein egymással, másfelől pedig (6) csavaros hüvelyek útján a négy- 65 zetes (7) ós (8) segéd vízkamarákkal vannak összekötve, melyek a fallemezek felső és alsó vége mellett feküsznek. A (6) kapcsoló hüvelyek egyrészt a fallemezek saját felső (9) ós alsó (10) vízkamaráin, 70 másrészt pedig a (7, 8) vízkamarákon kiképezett csőtoldatokba vannak csavarolva. Az (a3) fallemez alsó vízkararájába, a (11) bebocsátó csőtoldat torkol, míg a víz 75 elvezetése a felső (7) vízkamra (12) csőtoldatán át történik. Mindegyik fallemezen, a reájuk öntött
