85345. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szivarkahüvelygépek sodrótöviseinek meghajtására

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGTÁR KIRÁtYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 853 45. SZÁM. — X/c. OSZTÁLY. Berendezés szivarl ahüvelygépek sodrótöviseinek meghajtására. Universelle Cigarettonmaschineii-Fabrik J. C. Müller & Co. cég" Dresden. A bejelentés napja 1922. évi decembar hó 19-ike. A szivarkahüvelygépek sodrótövise tudvalevőleg a szopóka szalagjának mellső élét fogja meg és ezután forgásba hozatik, hogy a szalagot a sodróhüvelyben szopóka-5 pólyává sodorja össze. Ezután a sodrótövis megáll és a kész pólya a szivarkahüvelybe tolatik, mire a folyamat újból kezdődik. A sodrótövis tehát mindig ugyanazon irányban, azonban szakaszosan forga-0 tandó. A modern, gyorsan járó gépeknél az ismert szakaszosan működő hajtások (pl. a máltai kereszt vagy efféle) alkalma­zása nem ajánlatos, ezeknél a hajtás ide­oda járó elemek, mint fogazott kő, fogazott 5 szektor vagy efféle segítségével eszköz­lendő. Lényeges itt, hogy a sodrótövis visszafelé ne forgattassék, hanem hogy a hajtóműnek úgy az egyik, mint a másik irányban való járása a tövis forgására 0 hasznosíttassék, hogy a tövistengely munkateljesítményeinek egymásutánja gyorsíttassék, miután a tövisnek a meg­kezdés (a szopókaszalag mellső élének be­fűzése) és a befejezés (a kész pólya ki-5 tolása) alkalmával csak rövid ideig kell nyugalomban maradnia. Jelen találmány tárgya oly berendezés, mely igen egyszerű szerkezeti elemek se­gítségével olykép létesíti a moagásátvitelt 0 egy ide-oda járó fogazott hajtóelemről a tövistengelyre, hogy az utóbbi a hajtó­elemnek úgy az egyik, mint a másik irányba való mozgásánál azonos irányban forog. Ezen célból a fogazott hajtóelem az 5 egyik irányban való mozgása alkalmával közvetlenül a tövistengelyen elrendezett hajtókerékkel jut kapcsolatba, míg a má­sik irányban való mozgása alkalmával a fogazott hajtóelem egy oldalt elrendezett hajtókerékkel kapcsolódik, mely a tcvis- 40 tengellyel párhuzamosan van elrendezve. Ezen tengely külön hajtókerék segítségé­vel a tövistengely hajtókerekével állan­dóan kapcsolódik. Az ide-oda járó fogazott hajtóelem löketváltozásai közben a tövis- 45 tengely a párhuzamos tengellyel hossz­irányban megfelelően eltolatik. A csatolt rajzon a találmány tárgyának foganatosítási példája látható. Az 1. és 2. ábra a fogazott hajtóelem oldal- 50 nézete annak különböző helyzeteiben. A 3. s 4. ábra a berendezés felülnézete rész­ben vízszintes metszetben, illetve a 3. ábra 4—4 vonala mentén vett függőleges ke­resztmetszete. Az 55 5. és 6. ábrákon a 2. ábrához tartozó meg­felelő nézetek, illetve metszetek láthatók. Az (a) sodrótövis vége a (b) hüvelyben van elrendezve és azzal a (c) csavar útján van összekötve. A (d) állványrészben 60 ágyazott (b) hüvelyben foglal helyet a hosszirányban elcsúsztatható, azonban nem forgatható (e) sodróhüvelytoldat, mely az U-alakú (f) ágyazásban nyugszik. Ezen ágyazás fecskefarkalakú vezetékben 65 a (d) állványrészen elcsúszhat és a sodró­tövis hossztengelye irányában ide-oda el­csúsztatható, amikor is az (e) toldat a (b) hüvelyben hosszirányban elmozog. Az ide­oda csúsztatást a (g) emeltyű eszközli, 70 mely a (h) csap körül forgathatóan van el­rendezve és szabad végével az (f) ágyazási szánt támadja meg. Ezen (g) emeltyű az (i) görgő útján az (1) tárcsa görbe (k) hor­nyával kapcsolódik. Az (1) bütykös tárcsa 75 tehát a (g) emeltyűt oly értelemben ve­zérli, hogy az (f) ágyazási szán ide-oda jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom