85337. lajstromszámú szabadalom • Befogófej szerszámgépek, különösen esztergapadok számára
Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86337. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Befogófej szerszámgépek, különösen esztergapadok számára. Steurer József számvizsgáló Magyaróvár. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 30-ika. Az eddig ismert befogófejek általában akként voltak szerkesztve, hogy a megmunkálandó munkadarab a befogófejnek tárcsájában több befogópofa révén volt j befogva é® külön működtetett gépelemek, például csavarokí segélyével volt rögzítve, ahol is az oly munkagépeknél, nevezetesen az esztergapadoknál, melyeknél ; a munkadiarabnak központos • beállítása 0 szükséges, ez nagyobb gyakorlatot és hoszszabb időt igényel. Ismeretesek ezenkívül még o'ly szerkezot ok is, melyek a munkadaraboknak központos befogását már elérték ugyan, .5 de melyeknél a központosítást végző elemek külön-külön rögzítettek, illetve oldottak. amiért az ezekkel való munka is hosszabb időt vett igénybe. Az ismert szerkezetekkel szemben már 10 most a jelen találmány oly befogófejre vonatkozik, melynél a munkadarab egyegy külön szerv segélyével központosíttatik és rögzíttetik. A jelen találmány szerint ugyanis egy !6 állítószerv segélyével, mechanikai kényszeíkapcsolás és kényszerpályáik útján, több befogópofa együttesen és arányosan központos irányban mozgattatik el, mely pofák, véghelyzeteikben és véghelyzeteik (0 között, bármely helyzetben, egy rögzítőszerv segélyével tartatnak meg. A mellékelt rajzban a találmányt képező befogófej példaképen egy, egy esztergapad részére szolgáló foganatosítási 55 alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a befogófejneik; kés felől vett nézete, a pofáknak nyitott véghelyzetében. A 2. ábra metszet az 1. ábrának 2—2 vo(0 nala szerint. A 3. ábra a befogófejnek kés felé vett nézete az állítószerv egy részének elhagyásával. A 4. ábra az egyik kényszerkapcsolódó alkatrésznek, a központosítótárcsának né- 45 zete a 3. ábra helyzetében. A karimával és a belső csavarmenetes (2) aggyal kiképezett (1) tokba (2. ábra) a központos furattal kiképzett (3) csésze van beillesztve, mely a kés felől három, szim- 50 metrikusan 120° alatt elrendezett alakos (4) horonyban (1. ábra) elhelyezett, három ugyanoly alakos fácokkal kiképzett (5) pofával van ellátva. Minden pofából egy-egy, hüvellyel kö- 55 riilvett (6) csap a (3) csészének (7) hasítékain át a csészének belsejébe nyúlik (2. ábra). Ezen (7) hasítékok szabják meg a (6) csapok révén az (5) pofáknak nyitott és csukott véghelyzeteit. 60 A (6) csapok a (3) csészébe helyezett, központos furattal kiképzett (8) központosítótárcsának (9) körívhasítéfcaiba nyúlnak (4. ábra). A (8) tárcsában még a három, csavarmenetes (10) furat van kiké- 65 pezve, melyekbe az (1) tokon keresztül (3. ábra) a fejes (11) kötőcsavarok vannak becsavarolva; a kötőcsavarok akként vannak kiképezve, hogy a csavarfejek; az (1) tokon nem hatolnak át, miáltal a tok és 70 a tárcsa között merev kapcsolat létesül. Az (1) tok karimájának egy szakán a (12) fogazás (1. ábra) van kiképezve, mely az állítószervnek egyik alkatrésze. A (3) csészének egy osaplyukábla a fo- 75 gantyúval ellátott (13) fogasrúd van beillesztve, mely a (12) fogazással kapcsolódik és az állítószervnek másik alkatrészét képezi. A (3) csészébe még a fejes (14) csavar- 80
