85334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés vagy egyébként fizikai tulajdonságánál vagy technikai alkatánál fogva nem egyesíthető anyagok mint ércek, ásványok stb. brikettezésére

Megjelent lí)34. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85334. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Eljárás szemcsés vagy egyébként fizikai tulajdonságánál vagy technikai alkatánál fogva nem egyesíthető anyagok, mint ércek, ásványok stb. brikettezésére. Jung- Péter hivatalnok Neukölln. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi julius hó 8-ika. A jelen találmány tárgya eljárás szemcsés vagy egyébként fizikai tulajdonságánál vagy technikai alkatánál fogva nem egyesíthető anyagok, mint ércek, 5 ásványok stb. brikettezésére. Feltaláló azt találta, hogy a brikettezésnek ellentálló ilyen anyagok könnyen és aránylag alacsony nyomás alatt sajtolhatok tetemes nyomás-szilárdsággal 10 biró testekké, ha azoknak nagyobb vagy kisebb részét vízben olyan finomra őröljük, hogy nyálkás alkatú diszperzió keletkezik. Ha már most ezt a diszperziót az egyesítendő nyersanyaghoz keverjük 15 és a keveréket sajtoljuk, akkor már aránylag alacsony nyomáson, esetleg gyenge hőmérsékletfokozás segítségével, jó nyomásszilárdsággal biró testeket kapunk, amelyek mindenfajta megmunká-20 lásra, különösen kohászati feldolgozásra alkalmasak. Az egyesítés hatása szempontjából nem szükséges, hogy a kötőszer gyanánt szolgáló nyálkás diszperzió kémiailag azonos legyen az egyesítendő 25 anyaggal. Sőt felállíthatjuk azt az általában érvényes szabályt, hogy valamely szilárd testnek minden, nyálkás konzisztenciáig megőrölt diszperziója kötőszer gyanánt alkalmazható, úgy hogy a kötő-50 szer megválasztásában teljesen szabadok vagyunk ós a kötőszernek és az egyesítendő anyagnak összeállítását teljesen a sajtolt test további alkalmazási céljának megfelelően választhatjuk. 15 Habái4

egész általánosságban az összes tekintetbe jövö anyag átalakítható nyálkás diszperzióvá, mindazonáltal természetes, hogy az egyik nyersanyag alkalmasabb erre a célra, mint a másik. Így pl. a kovasavnak, timföldnek, vasoxidnak, 40 timföldszilikátolknak hidrátjai, úgyszintén egyes tűzálló anyagok igen csekély munkával átalakíthatók nyálkás diszperzióvá és már csekély mennyiségben erősen kötnek. Feltűnő, hogy az olyan nyers- 45 anyagsajtolásánál, amelyhez ilyen diszperziókat kevertünk, a nyerskeverékben levő víz gyorsan és messzemenőleg kisajtolható és pedig ott is, ahol maga a nyersanyag nagyobb vagy kisebb ellenállást 50 tannsít a víz kisajtolásával szemben, különben a víz kiválasztása még tovább elősegíthető azáltal, hogy az anyagot a sajtolás közben elektromos áramkezelésnek vetjük alá, amennyiben a nyomókölyüt 55 és ellenlapot ellentétes sarkokra (helyezzük. Ügy látszik, hogy az elektromos áram behatása a nyálkás diszperziónak kolloidos állapotát magában véve ismert módon megszünteti és ezáltal a kolloidos 60 víz szabaddá tétetik. Az eljárás különösen fontos porhanyós ércek, amilyenek a minettek, szemcsés jellegű ércek, mint pl. mágnesvaskő, torokpor stb. brikettezésére. Éppen úgy le- 65 het az eljárást alkalmazni olyan kövek előállítására, amelyeknek homok az alapanyaga, kötszer gyanánt ebben az esetben például hidralizált aluminiumszilkátokat alkalmazhatunk, amelyeket megfelelő őr- 70 léssel nyálkás géllé alakítottunk át. Szabadalmi igények: 1. Eljárás sajtolt darabok előállítására magukban véve nem vagy csak nehezen brikettezhető nyersanyagokból, 75 jellemezve azáltal, hogy egyfajtájú vagy különböző fajtájú nyersanyago-