85297. lajstromszámú szabadalom • Nagymértékben evakualt kisütési edény elektronforrással és anóddal

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85297. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Nagy mértékben evakuált kisütési edény elektronforrással és anóddal. Habarni Erich mérnök Berlin. A bejelentés napja 1922. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi június hó 24-ike. Jelen találmány tárgya nagy mértékben evakuált kisütési edény elektronforrással és anóddal, melynél az elektronok által az elektron forrás (izzőhuzal) és 5 anód között megtett útdarabot legalább egy mágneses mező és legalább egy, ez utóbbinak a szabad elektronokra kifejtett hatása ellen működő állandó elektromos mező olyképp befolyásolja, hogy a kisüti tési útdarab negatív ellenállás gyanánt hat. Az ilyen .kisütési edény használható mindazon célokra, melyek számára negatív ellenállású kisütési útdarabok előnyösek. 5 A csatolt rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az 1. ábra a kisütési edény mellső nézete, a 2. ábra annak oldalnézete, a 3. ábra pedig keresztmetszete. A 4. ábra a kisütési edény kapcso) lási sémáját mutatja rezgések létesítése esetére. Az 1—3. ábrán feltüntetett kisütési edény, melyet annyira evakuáltunk, hogy az elektronforrásnál nem lép fel észlelhető i ionizáció, azaz csillámló fény, a szokásos (1) izzóhuzalt és a lemezalakú (2) anódot tartalmazza. Az izzóhuzalt azon célból, hogy iaz elektronoknak belőle való kilépését megkönnyítsük, az ömagában véve ismeretes (3) ráccsal vehetjük körül, amelyre kis pozitív feszültséget fektetünk. A kisütési útdarabbal lényegileg párhuzamosan fekszik a (4) fémfelület, mely állandó elektromos mező létesítésére szolgál. A rajzon feltüntetett foganatosítási példánál ezen (4) fémfelületet a kisütési útdarabbal párhuzamos lemez képezi, melynek hossza körülbelül azonos a kisütési útdarab hosszával. Az elektromos mezőre merőlegesen rendezzük el az (5) mágnest, íO például egy elektromágnest, melynek erővonalai a (4) lemez elektromos mezejének irányára merőlegesek. A (2) mező viszont a maga részéről asz elektronoknak az (1) izzóhuzaltól a (2) anód felé irányuló moz- 45 gására merőleges. A mozgatott elektronoikra ezen mezők egymás ellen hatnak. Ezen hatás szempontjából természetesen a két mezőnek csakis oly viszonylagos helyzete szükséges, hogy a két mezőnek 50 az elektronokra kifejtett erőbehatásai a kisütési útdarabra harántirányú eredővé egyesüljenek. Ügy az elektromos mező, mint eddig a mágneses mező bizonyos feltételek mellett 55 a kisütési útdarabon tovamozgó elektronokra kitérítő hatást fejt ki. Minden ilyen kitérítés önmagában véve az elektronok útjának meghosszabbodását jelenti. A cső üzembehelyezése alkalmával azt olyképp 60 szabályozzuk be, hogy mindkét mező egymás hatását kölcsönösen megszünteti, ctZRZ az elektronok útja az izzóhuzal ós az anód között lényegileg egyenesen vonalú. A 4. ábra rezgések létesítése esetére 65 való kapcsolási sémát tüntet fel. A (6) mozgási kör az (1) katód és a (2) anód között fekszik. A (6) rezgési kör és a (2) anód közé kapcsoljuk a nagyfeszültségű (7) telepet, melynek feszültsége kb. 200 Volt. 70 A (4) lemez elektromos mezejét a kb. 100 Volt-nyi (8) telep létesíti, melynek másik sarkát az (1) katódhoz kapcsoljuk. Az (5) elektromágnes tetszőleges állandó áramhozzávezetést nyer, mely áramot esetleg 75 az izzóhuzal (9) telepéből vehetjük. A fenti értelemben eszközölt első beszabályozás után, EZRZ elektronok egyenes