85256. lajstromszámú szabadalom • Harántvezető szerkezet csévélőgépek számára

— 4 — gás változása egy csévélés közben tetszés­szerinti számban, vagyis gyakrabban vagy ritkábban hoziható létre, aszerint, hogy >a csévét milyen kúpossággal kíván-5 juk képezni. Ha a (W) vezetőtárcsa kellőképen el­fordult, úgy, hogy a (V) görgő a (\v) ho­rony (w3) görbe részébe jut, akkor a ve­zérlő tárcsa a (T) vezetéket (u) forgás-10 csapja körül fokozatosan lefelé lengeti. A (T) vezeték ezen lefelé való lengése az (L) emeltyű kilengésére oly befolyást gyako­rol, hogy annak lökete fokozatosan csök­ken; mihelyt a (T) vezeték vízszintes hely-15 zetét elérte, az (E) harántrúd és a (G) fo­nalvezető kilengése egyenlő lesz az (M) keresztfejnek az (0) görbe tárcsa által előállított löketével, mint fentebb leíra­tott. A (T) vezeték lefelé lengése azonban 20 tovább tart mindaddig, míg a (V) görgő a (W) horony legbelső (w2) pontjáig ju­jott (3. ábra). Amint a (T) vezeték a víz­szintes helyzet alá leng, az (L) emeltyűre ellenkező értelemben hat, mint a vízszin-25 testől föMelé álló helyzetében, vagyis amint a (V) görgő lefelé halad és a (T) ve­zeték a vízszintes alá leng, az (L) emel­tyű (1') karja minden kifelé való lengésnél a függélyestől bal felé álló helyzetig leng 30 (3. ábra) és így a harántrúd löketének rö­vidítése folytatódik, amíg a minimális lö­ket eléretett. Mint azt a 3. ábrából látjuk, a harántmozgás minimuma az (X) vonal által van jelölve, mely a teljes vagy nor-35 mális löketnek kb. a fele. Szükség esetén a (W) vezetőtárcsa akként is szerkeszt­hető, hogy a (T) vezeték mozgatását addig folytassa, hogy az (E) harántrúd és a (G) fonalvezető löketének rövidítése még to-40 vább folytattassé'k, azonban a legtöbb esetben a rajzon feltüntetett viszonyok megfelelnek. Miután a <(G) fonalvezető harántmozgása a minimumra csökkentetett, a (W) vezető-45 tárcsa forgó mozgását folytatja és a (T) vezeték (V) görgője a (w) horony (AV4) ré­szébe jut. Ezáltal a (T) vezeték (u) forgás­csapja körül újból fölfelé lengettetik mindaddig, míg a (V) görgő ismét a (w) 50 horony koncentrikus (w5) részébe lép, amikor a vezeték ismét eredeti helyzetéig emeltetett vissza (1. ábra). A (T) vezeték ezen fölfelé való mozgása alatt az (L) emeltyű (12) karja szintén fölfelé lenget-55 tetik, miáltal az (1') kar jobbfelé, a füg­gélyes helyzeten túl leng és ilymódon a (G) fonalvezető harántmozgásának hossza fokozatosan növeltetik, míg végül a ma­ximumot eléri, hogy a ionalat a csévén teljes hosszban fektesse. Megjegyzendő, 60 hogy az (O) görbe tárcsa a (C) csévetartó­hoz képest akként van elrendezve, hogy a (G) fonalvezető mindenkor a i(C') cséve alapjáig vezettetik vissza és a fonalvezető lökete ezen irányban nem rövidül. Vala- 65 hányszor az (M) keresztfej löketében bal felé vitetik, az (L) emeltyű (12) karjának (S) görgője változatlanul oly helyzetbe vitetik, mely a (T) vezeték (u) forgás­csapjának tengelyvonalával összeesik. 70 Minthogy azonban ezen forgástengely az (L) emeltyű (1) forgástengelyével egy víz­szintes síkban fekszik, az (L) emeltyű (!') karja az (M) keresztfej löketének bal vé­gén mindig függélyes helyzetbe kerül. Az 75 (O) görbe tárcsa akként van elhelyezve, hogy az (L) emeltyű löketének haloldali határa a (C') cséve alapjával összeesik és így a fonalvezető löketének határa a (C) csévetartóhoz képest meghatározott vi- 80 szonyban van. Más szóval a fonalvezető lökete mindenkor a cséve alapvégétől indul ki és a fonalvezető valamennyi löketnél mindig ugyanezen ponthoz tér vissza, ellenben a harántmozgás terjedelmének 85 csökkenése csakis a löket másik végén, vagyis a cséve szűkebb részén következik be. Mint fentebb említettük, a (W) vezető­tárcsa forgása a gép egész működése alatt folytatódik és sebessége rendesen meg van 90 határozva, úgy hogy egy teljes cséve teker­cselése közben a harántmozgások hosszá­nak változásai egy meghatározott szám­ban következnek be. Valahányszor a (W) tárcsa azon helyzetbe jut, hogy a (V)-görgő 95 a (w) horony koncentrikus (w5) részében fekszik, a (T) vezeték egy bizonyos ideig egy helyben marad, miközben az (L) emel­tyű akként működik, hogy a (G) fonalve­zetőt legnagyobb kilengésében mozgatja, too Miközben a (W) tárcsa körülfordulásának másik felében mozog, a (T) vezeték oly­módon hat, hogy az (L) emeltyűt műkö­dése közben fokozatosan kitéríti, ami a fonalvezető kilengésének rövidítését és 105 meghosszabbítását hozza létre. A kilengé­sek ezen változása időszakonként megis­métlődik minden egyes cséve képezése köz­ben, minek következtében a következő hatás áll elő. no A cséve képezésénél a fonal először bizo­nyos számú rétegben teljes harántmozgás­sal vezettetik, ezután a harántmozgás a cséve szűkebb része felé fokozatosan rövi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom